Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A fajok részletes jellemzése

3. nem: Parnassius LATREILLE, 1804 Apolló-lepkék 3. Parnassius mnemosyne (LINNAEUS, 1758) Kis Apolló-lepke (10. kép) Hiperpolicentrikus — pontusi-turkesztáni — faunaelem, a domb- és hegyvidékek izolácidra hajlamos faja. Magyarországon is több alfaja ismert, de véleményem és vizsgálataim szerint az elkülönítés és az alfaji besorolás nem kellően tisztázott. A Bakonyban az ssp. bohémien BRYK. repül, amely a nyugati határszél populációjával (ssp. litavia BRYK.) némileg keveredik. A Sümeg környékén repüld népesség egyedein például felfedezhető csekély mértékű

//'/av/a-jelleg, ami azonban csak azt bizonyítja, hogy valamikor az Alpokalja mnemosyne-népessége nagyobb mértékben beszivárgott a helyi állományba. Évi egyetlen nemzedéke a Bakonyban április utolsó napjaiban már repülhet, de nem ez a jellemző. Általában május első hetében indul a rajzás. Egyes helyeken még tömegesen repül, de fokozatos elszigetelődése — a kisszámú populációk kihalásával — egyre szembetűnőbb. Jelentősebb állományai találhatók még a balatonarácsi Tamás-hegyen, Hárskút környékén (Schmidt-tanya) és a Mester-Hajag tisztásain. A Bakony magasabban fekvő pontjain (Felsőés Középső-Hajag) május-június fordulóján repül a legnagyobb példányszámban, de fdleg nőstény példányaival egészen július közepéig találkozhatunk. Bakonyi viszonylatban a veszélyben nem lévő fajok közé kellene sorolnunk. Ha egykori biotópjainak eltűnését vizsgáljuk, helyzete sokkal aggasztóbbnak tűnik. Megfigyeléseim szerint a faj fenntartására 80-100 m

2-es alapterületű, keltikék (Corydalis) alkotta aljnövényzet elegendő, de a relatíve kis populáció már nehezen tűri el az egyensúlyt zavaró tényezők hatását. A hetvenes években divatos helikopteres gyomirtás következtében — melyek főleg erdészeti fenyő-monokultúrák zavartalan fejlődését segítő(?) beavatkozások voltak — több tucat mikrobiotópból tűnt el a faj. Lokalitása és a mezőgazdasági tevékenység igen megnehezítik visszaszivárgását. Szerencsés körülmény a Corydalis-fajok állományának aránylag gyors terjedőképessége a gyertyános-tölgyesek újulataiban. Védett faj! Bakonyi státusza: 4. A Bakony mnemosyne-állománya az összehasonlító vizsgálatok szerint (GOZMÁNY, 1968) az ssp. bohémien alfajhoz tartozik. Mindamellett a számos fenokopikus egyed, s az adott skálán belüli tág variációs jelenség megnehezíti a peremterületeken repülő népességek alfaji helyzetének tisztázását. Bakonyi eltérései kizárólag általánosan ismert méret- és rajzolatbeli eltérésekben jelentkeznek. Két kirívóbb egyede Hárskút környékérdi, a Schmidt-tanya és a Borostyán-hegy erdeiből került elő. Az egyik hím példányon az üvegszerű mezd 2,5 mm-ről szűkül a csúcstól a szárnyközépszélig, ahol eltűnik. Nőstényei között akadt egy olyan példány, amelyen a transzparens felület az elsd szárnyon — annak minden eleménél — oly mértékben megnagyobbodott, hogy a szárny több mint 40 %-ban áttetszővé vált. Rözített bakonyi lelőhelye: 42 (4. térkép) 1 b,c 2 a, b, c 13a 14 18b 19b 22 a, b 25 b 26 33 3 S 39 43 48 52 56 57 D 58 64 65 67 68 70 73 89 90 91 92 93 3 a, b 4b,c 74 a,b 79 80 85 86 5 a, b, c, d 11 a,b 12 69 a, b, c 97 a,b 99