Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A fajok részletes jellemzése

Megjegyzem, hogy a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék egyes helyeire történd mestersé­ges betelepítése, bár költséges, de beilleszthető a tervezett területrendezési programokba. En­nek alapját a területek kedvezd klímaviszonyai adják. A faj tenyésztörzsének kihelyezése pe­dig a rovarászok segítségével technikailag kivitelezhető. Sajnos az utóbbi évek sorozatos aszályai a helyzetet csak súlyosbították. A Colutea ugyan jól bírja a szárazságot, de itt nem elég, hogy azt átvészelje, mert a silány és kevés virágzat akkora népességcsökkenést idéz eld, ami bármikor a kritikus pont alá eshet, az pedig végzetes egy ilyen érzékeny faj esetében. A iolas repülése május utolsé hetében kezdődik, s rendszertelenül keld példányai augusztus kö­zepéig láthatók. Védett faj. Éldhelyi védelme sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint amit a törvény a lepke érdekében tett. Bakonyi státusza: 1. Morfológiája rendkívül stabil, a fonák rajzolatelemeiben jelentéktelen változékonyság mutatkozik, de ez elhanyagolhatd mértékű. Rögzített bakonyi lelőhelye: 3 (33. térkép) 11a 13 a 22 a 13. nem: Glaucopsyche SCUDDER, 1872 Feketeszemű boglárkák (jav. ein.) 104. Glaucopsyche alexis (PODA, 1761) Nagyszemes boglárka (syn.: cyllarus ROTT., damaetas SCHIFF.) Holopalearktikus elterjedésű faj, több szétterjedési centrummal. Izolált népessége Észak­Afrikában is él. A Bakony egész területérdi származnak gyűjtési adatok, de populácidi min­denütt meglehetősen gyérszámúak. A legkorábban mutatkozó boglárkák közé tartozik, tava­szi nemzedéke már áprilisban repül. Az első nemzedék rajzása június közepén befejeződik és az imágók csak július végén láthatók ismét. A nyári nemzedék kisebb méretű és példányszá­ma jávai alacsonyabb. A nemzedékek száma vitatott. SZABÓ (1956), elismerve júliusi repülé­sét is, inkább egynemzedékűnek tartja. Legvaldszínűbbnek az látszik — és ez bakonyi észle­lésekre támaszkodó álláspont —, hogy miután mezohigrofil faj, forró száraz nyarakon egyál­talán nem vagy csak elvétve mutatkozik. Ezt igazolja, hogy nyári adatainak szinte mindegyi­ke a hűvösebb, csapadékosabb nyarakra vonatkozik. Lassú, dejdl érzékelhető gyérülése a mezőgazdaság mértéken felüli vegyszeralkalmazásá­nak és a feleslegesen túladagolt műtrágyatömegnek tudható be. A lepke ugyanis gyakran lá­togatja a herés-lucernás táblákat, virágzás idején az icarus (közönséges boglárka) mellett a másik rendszeresen itt repkedd faj. Nem védett. Bakonyi státusza: 4. A bakonyi alexis nem tér el a dél-ausztriai törzsalaktál. Eltérései a fonák foltsorának elvál­tozásaiban, redukciójában merülnek ki, a nőstényeknél a kékes behintésű tőtér barna-kék megoszlása adja a változékonyságot. Rögzített bakonyi lelőhelye: 39 (34. térkép) 1 a, b, c 9 22 a, b, c 38 60 92 2b,c 10 b 24 a 42 a 65 96 3 a, b 11 b 25 a, c, e 43 76 97 a,b 4 a, b, c 12 27 51 a,b 80 98 5 a, b, c, d 13 a 30 52 82 6a 14 33 56 85 7 20 35 58 86

Next

/
Thumbnails
Contents