Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

néha a hirtelen keletkezett zörej (repülőgép-, motorkerékpárzaj stb.) is kiváltja. Ha egy hím megszólal, rendszerint karban felelnek rá a közelben tartózkodó fajtársai. A petéket kis csomókban rakja le a nőstény, amelyek rövid idő alatt 2-3 cm

3 nagyságú, kocsonyás halmazokká duzzadnak és a víz felszínén szabadon úsznak. 700-1100 petét tartalmaznak. Egynek az átmérője 1,5 mm. A petéből kibújt lárvák kb. 3 hónap múltán alakulnak át tüdős alakká. Augusztus folyamán hagyják el a vizet a mintegy 10 mm hosszúságú, fényesen csillogó aranysárga színű kis békák. Ilyenkor a vízközeli növények levelein többszáz apró levelibéka ül. Párosodás után a hímek és nőstények, a peterakás helyétől többszáz méterre eltávolodva magányos életet élnek. A lombozatban vadásznak. Zsákmányukat gyakran ugrás közben kapják el. Biztonságos kapaszkodásukat ujjaik ragacsos tapadó-korongjai és az ugyancsak ragacsos torok- és mellbőrük segíti. A Hyla arborea nappal és éjjel, de csak mozgó állatokra vadászik. Éjszaka nagyobb területet bejár. Főleg repülő rovarokat: legyet, szúnyogot, kérészt, lepkét fogyaszt, de pókot, hernyót is zsákmányol. Október végén, november elején vonul téli álomra, melyet földi lukakban, repedésekben, fák gyökerei között, vagy kövek alatt tölt el. Bőre mérgező váladékot termel, mely a szembe kerülve kötőhártyagyulladást okozhat. A levelibéka időjóslásával kapcsolatos hiedelemnek semmi alapja sincs. E rendkívül hasznos békafaj védelme nagyobb nedves területek és szaporodási vizek fenntartását igényli. E területeken a rovarölő szerek használatát meg kell tiltani. 10a. Rana arvalis wolterstorffi FEJÉRVÁRY - Hosszúlábú mocsári béka Testhossza: 50-58 mm Lelőhelyei: Aszófő, séd mellett: 1979. I - Bakonyszentlászló: 1966.07.15., M-Sz - Balatonfüred, sédben: 1987, I - Csehbánya: 1978, Ba-I - Csopak: 1975.05.29., Szi, 1978, I - Csurgó-kút, Köves-patak völgye (Magyarpolány): 1963.09.29., M - Felsőörs: 1977.04.27., Szi - Feketevízpuszta: 1976. 04.23., M-I-Traser Gy., 1979.04.10., MO - Fenyőfő, halastó: 1966.07.17., M, 1967.08.01., M, 1977.06.09., M-Traser Gy. - Hévíz-páhoki-csatorna környéke (Keszthely): 1976.05.06., I-Szi - Kovácsi-hegy, Vad-tó (Zalaszántó): 1959.05.03., Sz - Malom-völgy (Felsőörs): 1979., I - Szápár-patak meder: 1979.04.11., MKovács I. - Vas-patak völgye (Farkasgyepű): 1966.07.20., M-MO - Uzsa, halastavak: 1968.06.06., Sz. Az alábbi lelőhelyekről gyűjtött Rana arvalis wolterstorffi a budapesti Természettudományi Múzeum Allattárában volt példányok 1956-ban* a gyűjteménnyel együtt elégtek: Badacsonyörs (Badacsonytomaj), Lesenceistvánd, Szigliget, Vonyarc-Diáshévíz = Gyenesdiás (DELY 1954) (21. ábra). Euroszibériai faunaelem. Az Északi-Sarkkörtől a Fekete-tengerig és Északkelet-Franciaországtól, Középés Kelet-Európán át Szibériáig terjed az areája (21. ábra). Magyarországon, amint azt Dely O. Gy. vizsgálatai (DELY 1964) megállapították, a mocsári béka (Rana arvalis arvalis NILSSON) törzsalakja nem fordul elő. Az ún. hosszúlábú mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffy FEJÉRVÁRY) alfaj helyettesíti. Hazánk egyes vidékein nagyobb számban él. Síkvidéki állat, de ritkán - a számára megfelelő élőhelyeken - dombvidékeinken és néhol középhegységeinkben is előfordul. A Bakonyhoz csatlakozó alacsonyabb tájak békafaja. Kivételesen azonban a Balaton-felvidéken és a hegységben is megtaláltuk. Vizek közelében, de párosodási időszaka kivételével nem a vízben tartózkodik. Nedves réteken, ártereken él, mocsarak, lápok mellett tanyázik. Nappal és éjjal aktív állat. Téli álmából március végén, április elején ébred és keresi fel párosodásra a sekély vizeket (árkokat, po csolyákat). A Feketevízpuszta közelében lévő halastó mellett sasos partú, gyér növényzetű pocsolyában április 10-én (1979) találtam téli álmukból éppen felébredt mocsári békákat. A rendkívül sovány állatok még nehezen mozogtak a 15 C-os vízben, illetőleg a 17 C-os léghőmérséklet mellett. Szaporodási időszakuk május elejéig tart. A hűnek néhány hétig, a nőstények csak néhány napig tartózkodnak a vízben. Előbbiek bőre a nászidőben igen szép ibolyaszínűre, vagy világoskékre színeződik. A mocsári béka csak a párosodási idő alatt szól. A hímek hangját két belső hanghólyag erősíti. „Vugvug-vug-vug" hívásuk, melyet kórusban is hallatnak, a víz alá merített üvegből bugyborékolva távozó levegő hangjához hasonlítható. Méhely szerint a nőstények halkabb, lágyabb, gyorsabb ütemű hangot adnak (MÉHELY 1901). A mocsári béka másodpercenként 4-7 kottogást hallat (GÜNTHER 1985). A megtermékenyített peték nagy csomókban a vízfenékre süllyednek, gyakran azonban a vízfelszínre emelkednek. Egy-egy nőstény 1000-3000 petét rak, amelyből a lárvák 4-14 nap múlva bújnak ki. Átalakulásuk, a táplálkozási és hőmérsékleti viszonyoktól függően másfél-három hónap alatt megy végb\ Ivarérettségüket a 2. vagy 3. évükben érik el. Szeptember végén, vagy október elején vonul téli álomra. 1963. szeptember 29-én, Csurgó-kútnál olyan példányokra leltem, amelyek már nehezen mozogtak, ugrani sem tudtak.