Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

60 70 80 90 00 10 20 70 80 90 29. ábra: A zöld gyík (Lacerta viridis viridis) lelőhelyei a Bakonyban és elterjedése Európában Abb. 29: Die Fundorte der Smaragdeidechse (Lacerta viridis viridis) im Bakony-Gebirge und ihre Verbreitung in Europa. x 14-15 mm (ENGELMANN 1985). A nap melege által érlelt tojásokból 8-9 hét múltán, augusztusban bújnak ki az ivadékok és azonnal önálló életet kezdenek. Nemi érettségüket második életévük után érik el. Az időjárási viszonyoktól függően szeptember végén, októberben vonul - fagyökerek közé, kövek~alá, magaásta, mély üregbe - téli pihenésre. Előbb a kifejlett példányok, később a fiatalok húzódnak el. Október 6-án (1971) a fenyőfői Ösfenyvesben a 78-82 mm hosszúságú fiatalok még aktívak voltak Bankovics Attila megfigyelése szerint. Ugyancsak október 6-án (1973) került a gyűjteménybe Cserszegtomajról egy fiatal, 91 mm hosszúságú példány. A zöld gyík népesség - antropogén behatásra - csökkenőben, néhol eltűnőben van. Egyes élőhelyeken azonban bizonyíthatóan évtizedek óta folyamatosan él egy-egy populációja. Ilyen a Cserszegtomaj környéki állomány, amelynek permanens jelenlétét Keve András (1949-1963) és Tóth Sándor (1973) feljegyzései bizonyítják. A Lacerta viridis erőteljes és falánk ragadozó. Tápláléka férgekből, rovarokból, csigákból áll. A nagytestű rovarokat (mint a lótetű) és a fullánkosokat (méhek, darazsak) szintén elfogja, sőt fiatal gyíkokat (saját ivadékait is), kis kígyókat zsákmányol. Vásárhelyi István megfigyelte, amikor fölfalta a mezei pocok (Microtus arvalis) fiókáit (VÁSÁRHELYI 1965). Néha puha gyümölcsöket is fogyaszt. Ellenségei közül elsősorban a rézsiklót kell említeni, de a sün, a menyétfélék, az elvadult házimacskák is sokat elpusztítanak közülük. Az élőhelykörzetében közlekedő erdészeti (faszállító) és bányászati (kőzetszállító) nehéz járművek, a Balaton környékén a nagy személygépkocsi-forgalom tizedeli.