Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

19. kép: Zöld varangy (Bufo viridis) (Fotó: Szabó István) Photo 19: Wechselkröte (Bufo viridis. (Aufnahme: I. Szabó) 20. kép: Brekegő levelibéka (Hyla arborea). (Fotó: Puskás Lajos) Photo 20: Quackender Laubfrosch (Hyla arborea, (Aufnahme: L. Puskás) Párosodása május-júniusban zajlik. A hímek párhívó pirregése este és éjszaka - nedves, meleg időjárás esetén nappal is - hallható a vizek táján. Hangjukat belső hangzacskó erősíti, ezért elnyújtott, szakaszos, némileg dallamos ,,ürürürürürrr-ürürürürürrr-ürürürürürrr-ürürürürürrr" pirregésük gyakran már 50-60 m távolságból is hallható. Méhely szerint a fiatalabb hímek hangja élesebb: „kirr-kirrr-kirrr" (MÉHELY 1901). Egy-egy szakasz 4-6 másodpercig tart. Percenként általában négy szakasz hangzik el (GÜNTHER 1985). Pirregése hasonlít a lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa) hangjához. Petéit 2-4 m hosszú, kettős petezsinórban rakja le, melyet úgy erősít a víz alatti növényekre és egyéb tárgyakra, mint a barna varangy. A peték szama - a nőstény fejlettségétől függően - 2000-150000 között változik. Átmérőjük 1,5 mm. Három-négy nap múlva bújnak ki a lárvák. Csoportos pihenésüket figyeltem meg Szarvaskúton, kis mesterséges tóban, 1980. június 6-án, hűvös, csöpörgős esős idő délutáni óráiban. A tófenék egy pajzsszerűen kidomborodó, mintegy 80 cm átmérőjű, kerek halmán sokezer zöldvarangy lárva tartózkodott szorosan egymás mellett. Tömegük a tiszta vízben élesen kirajzolódó mozdulatlan, tömör fekete körlapnak tűnt. A csoportosulást megzavarva, a szélrózsa minden irányába széjjeíúsztak az ebihalak, rajokat nem alkottak. Metamorfózisuk 2-3 hónap alatt megy végbe. Az augusztusban, nagyjában azonos időben átalakuló fiatalok 15 mm hosszúak. Csapatosan hagyják el a vizet, és a szárazföldön tömegben mozogva, száz-számra gázolják el őket a járművek. Nemi érettségüket 2-4 év alatt érik el. Életmódjuk hasonlít a barna varangyéhoz, bár nem annyira rejtőzködő és valamivel mozgékonyabb is. A nappalt földi lukban, farakás, kő alatt tölti és alkonyatkor indul élelemszerzésre. A fiatalok - borult, esős napokon az idősebbek is - néha nappal is vadászgatnak. Táplálékuk megegyezik a barna varangyéval. Az emberi települések kivilágított területen is vadászik, ahol a fényre gyülekező lepkéket, egyenes- és fedelesszárnyú rovarokat zsákmányolja. A fullánkos rovarokat is fogyasztja. Októberben vonul téli álomra, melyet kis rágcsálók üregeiben, kövek alatt, gyökerek között, trágyadombok alatt, vagy magaásta lukban tölt. Olykor melegházakban telel, ahol téli pihenőt nem tart.