Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)

1. Bevezetés - 2. Földrajzi áttekintés

1. ábra: Részlet a Tapolcai-medencéből, háttérben a Szent-György-hegy II. Keszthelyi-hegység Határai nyugaton a Hévízi-árok, illetve ennek észak felé történő képzeletbeli meghosszabbítása, északon éles határ nélkül a Kisalföld, nyugaton a Sümcg-Balatonederics vonalban a Déli-Bakony és a Tapolcaimedence. Éghajlatában az atlantikus klímahatás az uralkodó, az évi középhőmérséklct 9-9,5 C, az évi csapadék 700-750 mm. Főként dolomitból álló, rögökre töredezett tönkfelszíne alig haladja meg a 300 m feletti magasságot, csak néhány csúcs emelkedik 400 m fölé (Görbe-tető 447 m, Láz-tető 428 m, Rezi 418 m, Tátika 412 m). Változatos növényzetét szubmediterrán flóraelemck és gazdag dolomitvegetáció jellemzi. III. Déli-Bakony Északról a Veszprém-Városló'd-Devccser törésvonal, nyugatról a Keszthelyi-hegység, délnyugatról a Balaton-felvidék határolja. Egy keleti mészkő-dolomit hegyvidékre és egy nyugati - részben bazalttakaróval fedett - dombos részre tagozódik. Egyedül a Kab-hegy éri el a 600 m-es magasságot, és csak néhány hegycsúcs haladja meg az 500 m-t (Agár-tető 513 m, Mog-szeg 510 m). A nyugati, dombos rész már csak 200250 m magasságot ér el. Éghajlatában a déli részen a szubmediterrán, nyugat-északnyugaton az atlanti hatás a jelentősebb. Évi középhőmérséklete 9-9,5 C, az évi csapadék 700-750 mm. Állatföldrajzi szempontból átmenetet képez a Balaton-felvidék és az Északi-Bakony között. IV. Északi-Bakony A Déli-Bakonytól a Veszprém-Városlőd-Devecser törésvonal, a Keleti-Bakonytól a Veszprém-Zirc Veszprémvarsány törésvonal (Cuha-völgye) határolja el. Északnyugaton a Kisalföld felé nincs éles határ. Ez a terület mutatja leginkább a középhegységi jelleget. Itt a legerősebb az atlantikus klímahatás. Évi középhőmérséklet 8,5-9 C, évi csapadék 750-800 mm, természetes vizekben is a Bakony leggazdagabb faunakistája. Itt találjuk a Bakony legmagasabb pontját (Kőris-hegy 709 m), de több csúcs meghaladja a 600 m-t (Kék-hegy 669 m, Som-hegy 650 m, Papod és Hajag 646 m). A terület legnagyobb részét erdő borítja. Állatföldrajzi szempontból a legjobban jellemezhető, legegységesebben szubmontán jellegű terület. Ehhez a faunakistájhoz soroljuk a Bakonyalját is. A Bakonyalja a Bakony hegység északi-északnyugati, váltakozó szélességű, dombokká szelídült pereme. A kaviccsal, homokkal, lösszel borított lejtőket az ÉNYDK irányú patakok szabdalták fel. Központi része a Sokoró (másnéven: Pannonhalmi-hátság). Növénytani szempontból nagyon érdekes táj, itt terül el hazánk egyetlen őshonos erdeifenyő sztyepperdeje, a Fenyőfőiősfenyves.