Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)

7. Fajlista

31. ábra:Phytoecia argus FRÖL. 150. Phytoecia scutellata FABR. (Jav.: Karsztcincér) 1 cm körüli, agyagszínű, szürkésbarna, de a pajzsocska, illetve kissé eló'tte az eló'tor fehér szőrözettél fedett. Pontusi elterjedesu, mindenütt ritka, csak kis számban gyűjthető. Hazánkban szórványosan többfelé megtalálható, elsősorban meleg sztyeppterületeken, sziklafüves részeken. A Bakonybol régebbi adatot nem találtam. Előfordulása azért is érdekes, mert lényegében a faj legnyugatibb elterjedését jelenti. (Ausztriából ismer? volt, de a védett állatokat felsoroló úgynevezett „Vörös könyv" Ausztria területéről esetleg kipusztultnak tekinti.) Lárvája, életmódja ismeretlen, az imágó már kora tavasszal megjelenik, s május elejéig találhatjuk fűféléken, kövek alatt, de bebújik ágdarabok, tehénlepény alá is. Data in coll.: 107:69.IV.10., Sol, - 144: 70.V.in coll. Gas, leg.: Vesz., 71.VI. in coll. Med., leg.: Vesz. 151. Phytoecia argus FRÖL. (Jav.: Árgusszemű cincér) (31. ábra) 1-1,5 cm körüli. A fej és az előtör háta sárgásvörös fekete pöttyökkel, a szárnyfedők szürke szőrözettél fedettek. Közép-európai elterjedesu. Hazánkban elterjedt, KASZAB (1971) szerint ritka, a Bakonybol adatot nem találtam. Sztyeppterületeken, sziklafüves lejtőkön él. Tápnövénye a gurgolya (Seseli), a nemzetség több fajában (varium, annuum) is fejlődik. (Testnagysága is attól függ, mekkora termetű Seseli fajban nevelkedett.) Amelyik növénybe a nőstény belepetézett (a szárba, a talajszint felett) — egy növényben csak egy petét rak — az hamarosan száradásnak indul, miközben a lárva a szár alsó részéből bemászik a gyökérbe. A növény júliusra már teljesen elszárad, általában letörik, a szél elviszi. Még ezt megelőzően tudjuk a növény alapján kiszedni a gyökeret, amelyben szeptemberre már kész imágót találunk. így telel át, majd májusban tápnövénye szárán, esetleg virágján találhatjuk, de délután röpköd is. Ha nagyon óvatosan közelítünk a bogár felé, a szár alsó részéhez menekül, szinte bebújik a földbe. Ezen megfigyeléseimet a Vértesben és a Budai-hegységben végeztem. A Bakonybol idáig egyetlen adatunk van, de előfordulása több helyen (például Balaton-felvidék, Keleti-Bakony) is biztosra vehető. Data in coll. : 144: 70.VI. in coll. Gas, leg.: Vesz.