Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)

7. Fajlista

konyban is elterjedt. Sokféle lombosfában fejlődik, de főleg tölgyben (Quercus), az egy cm-nél kisebb átmérőjű ágakban is, melyet kezdetben a kéreg alatt, majd összevissza rág. Az imágóval májusban találkozhatunk farakásokon, rőzserakásokon, ritkán virágon is. Data in coll. BTM-Zirc: 24: 68.V.6., 2, Papp - 39: 60.V.11., Papp - 42: 82.IV.5., 11, Szal - 44: 74.V.13., Tóth 59: 83.V.13., Pod - 61: 78.V.31., Die, 80.VI.2., Kol - 71: 80.V.25., Roz - 81: 65.V.25., 2, Papp 90:63.V.12., Papp - 141: 78.V.21., 2, Ádám - 155: 78.V.30., Ádám. Al.: 26: 79.III.12. ex 1. tölgy (78.IX.30.), 12, Med - 31: 76.V.9., Pod - 49: 79.V.19., Pod - 56: 84 V. 26., Med - 38: 69.V.12., Sol - 114: 78.V.29., Pod - 138: 64.V.5., Pod - 150: 85.V.12., 65, Vida. 89. Lioderina linearis HAMPE - Mandulacincér 6-8 mm-es, egyszínű sárgásbarna. Kinézésre meglehetősen hasonlít az Axinopalpis gracilis KRYN. fajhoz, de annak állkapcsi tapogatójának utolsó íze keskenyebb (a hossz felénél keskenyebb; itt szélesebb). Pontusi elterjedesu, de az irodalmi adatok (KASZAB 1971, KLAUSNITZER-SANDER 1981) mindenütt nagyon ritkának tartják. Gyenesdiásról (52) KASZAB (1971) említi. Nagyobb számban neveléssel sikerült gyűjteni, elsőként Gaskó Kálmánnak. A lárva a mandula (Amygdalus communis) 1 cm-nél vékonyabb ágaiban fejlődik, tenyésztési eredmények alapján feltehetően 2 évig. (Kis mérete miatt szokatlan a 2 éves fejlődési idő). Fénycsapdából is előkerült (jugoszláviai fénycsapdából is), ez valószínűsíti, hogy alkonyi, esti állat, s fényre repül. A kelési eredmények alapján júniusban rajzik. Data in coll. BTM-Zirc: 39: 76.VII.9. 2 pld. Al.: 26: 77.VIII.13. fénycsapdából, Pod - 31: 74.IV.16. ex 1. mandula, Gas, 77.11.3. ex 1. mandula, Szék 39: 77.VIII.3. fénycsapdából, Pod - 52: (KASZAB 1971.) in coll. TTM, leg: Kanabé Dezső - 88: 79.V.2-10. ex 1., 7, és 80.IIl.ex 1., 4, ugyanazon ceruzavékony mandulagallyakból (ággyűjtés: 78.X. 14.) Med - 135:ex 1. mandula, Gas. 90. Xylotrechus pantherinus SAV. (Jav.: Párduccincér) 1,5 cm körüli, sárgás árnyalatú szürke szárnyfedőkkel, a szárnyfedőkön sárga foltok, illetve harántsávok láthatók. Boreomontán elterjedesu, de csak szórványos előfordulású ritka faj, hazánkból KASZAB (1971) még nem említette, bár 1969-ben már előkerült a Mátrából (SZONTAGH 1982) majd Koloszár András a Bakonyban is megtalálta. Mivel bakonyi előfordulása kissé váratlan volt, részletesen foglalkoztunk a faj előfordulásával, életmódjával külön is (MEDVEGY-KOLOSZÄR 1984). Kecskefűz (Salix caprea) 5-10 cm átmérőjű ágaiban találtuk a lárvákat hűvös, nedves környezetben. A lárva keresztül-kasul rágja a fát. A röplyuk egészen kerek. Legalább 2 éves fejlődésű. Leginkább még részben élő fa száraz részében sikerült a lárvát találnunk, ott, ahol valami ok miatt a kéreg is hiányzott. Kívülről azonban semmi jel nem utalt a lárva jelenlétére. Mi a szabadban nem fogtuk, DEMELT (1966) szerint június-júliusban nevelőfája törzsén és ágain tartózkodik, nagvon fürge állat. Data in coll.: 55: 80.VI.19., 80.VI.25. ex 1. kecskefűzből, Kol, 82.111.10., 2 péld. kecskefűzből (81.IX.7.) Med-Kol, 82.VI.20., 82.VI.25. 2 pld. ex 1. szabadban tárolt kecskefűzből (81.IX.7.) Kol-Med, 86.VI.23. ex 1. kccskefűzből (86.V.24.) Med-Kol-Mus. 91. Xylotrechus rusticus L. - Egérszínű darázscincér (18. ábra) 1-2 cm-es, szürke, fehéres sávokkal, foltokkal. Euro-szibériai elterjedesu. Hazánkban és a Bakonyban is sokfelé előfordul. Sokféle lombosfában fejlődik, leginkább azonban nyárfélékben (Populus). Mélyen a fában bábozódik, akár a többi Xylotrechus faj. Általában a nagy törzseket részesíti előnyben. A fát összevissza rágja, majd tavasszal kerek röplvukon hagyja el. Május közepétől, melegebb helyeken május elejétől júniusig találhatjuk az imágót farakásokon, heverő törzsek alján, vagy napos, meleg időben a törzseken futkos. Data in coll. BTM-Zirc: 143: 67.VII.14., Vesz - 150: 75.VIII.17., Med. AI.: 49: 80.VIII.5., Szeő - 55: 82.VI.3., bükkrönkön futkároztak, 3, 78.VI.12., Kol - 61 : jegenyenyárból exl. több példány, Kol - 74: 64.VIL, Juh - 104:68.V.14., Sol - 150: 81.VI.20., 4, Vida. 92. Xylotrechus nrvicola OL. (Jav.: Gazdászcincér) (lásd a hátsó borítón) 1-1,5 cm-es. Szárnyfedői feketék, sárga mintázattal. A sárga csíkok elrendeződése hasonló a Xylotrechus antilope SCHÖNH. fajéhoz: a vállbütyök mögött egy-egy rövid vízszintes harántvonal, majd a középső és a hátsó harmadban egy-egy belülről lefelé és kifelé ívelő sáv, illetve a csúcs is sárga. Az előtör fekete, pontozottsága szabad szemmel egyenletesnek tűnik. A Palearktikum déli részében fordul elő. Hazánkban és a Bakonyban is szórványos előfordulású. (Megjegyzem, hogy az Alföldön, Berettyóújfalu környékén a