Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

Az 1952 óta elpusztult és megrongálódott barlangok - Összehasonlítás az OKTH és e munka irodalomjegyzékének sorszámozása között - Összefoglalás

kánikus hatások eredménye. A barlangkataszterező munka során számbavettük az irodalomból már. korábban ismert barlangokat, továbbá regisztrálni tudtunk 7 olyan barlangot és 11 barlangromot, amit ezelőtt még nem jegyeztek le. A barlangokat öt területi csoportba sorolva tárgyalom, leírva helyüket, megközelítésüket, morfológiájukat, kőzeteiket, kialakulásukat, jelentőségüket, korábbi kutatásuk eredményeit stb. A térképező és leíró tevékenységen kivül néhány alapkutatást is elvégeztem. A tihanyi barlangok genezise, bár korábban volt rá utalás, de nem volt kidolgozva, alátámasztva. Ezt a hiányosságot is igyekeztem e dolgozatban pótolni. A félsziget barlangjai keletkezésük szerint három alaptípusba sorolhatók : 1. ozingenetikusan, az ürített vulkáni erupcióval egy időben, gőzrobbanással keletkezett barlangok bazalttufitban. E keletkezési módot ugyan Hoffer András 1934-ben vázlatosan ismerteti, de a későbbiek során munkája többékevésbé feledésbe merült és a későbbi szakirodalom úgy tartotta, hogy ilyen genezisü barlang Magyarországon nincs. Vizsgálataim azt bizonyítják, hogy Hoffer megállapítása helytálló. Hazánkban, legjobb tudomásom szerint, jelenleg egyetlen ilyen keletkezésű barlang a Gödrösi Explóziós-barlang. 2. Hidrotemális oldódás útján keletkezett posztvulkánikus barlangok kovaés mésztartalmú gejziritekben. A barlangüregek kialakulása, ellentétben a karsztokra jellemző savas oldódással, a gejziritekben lug03 oldódással történt. A kovavegyületeket a természetben előforduló egyik sav sem oldja, de a di33zociált forró víztől lúgossá váló oldatban lebomlanak. E korántsem egyszerű kémiai folyamatok barlangképző tevékenységét is megpróbáltam dolgozatomban megvilágítani. Ilyenképpen képződött a félsziget barlangjainak döntő többsége, az Ö3sze3 forráskúpban lévő barlang. /Forrás-barlang, Aranyház felső ürege, Csúcs-hegyi-forrásbarlang stb./ 3. Áltektónikus barlang - suvadÓ303 sziklaomlással keletkezett Óvári-barlang. - Továbbá, vannak még mesterséges üregek az Orosz-kő meredek bazalttufitfalába faragva /Barátlakások, Leánylakások/. A félsziget barlangjaiban háromféle ásványi kiválást figyelhetünk meg: a. / kovás, meszes, limonitos bekérgeződéseket b. / hidegvizi, karfiolszerű borsóköveket c. / forróvizi, gömbhéjas szerkezetű pizolitokat A barlangok közül feltáró kutatás csak a Forrás-barlanguan volt 1951-ben - de ez is csak részbeni. így a feltáró kutatásoknak a barlangok többségében tág lehetőségei vannak. A barlangokat meglehetősen sok természetes és mesterséges üledék tölti ki. Valamint vannak olyan barlangok is, melyeknek röviddel megtalálásuk után betömték bejáratát. A Tihanyi-félsziget barlangjainak elsősorban genezisükből adódó tudományos jelentőségük van, de idegenforgalmi látványosságuk 3em elhanyagolható.