Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

Ls lehet, hogy tereprendezés közben lebontották. Ezt a hajdan létezett üreget is Kiss Lajos bányája tárta fel é3 HOPPER /1934/ említette először. Bővebb adatokat nem közöl róla, esak annyit, hogy kisebb, mint a Gödrösi Explóziós-barlang és falai, valamint az azon lévő kiválások is hasonlóak az előbbihez. Az OKTII /1975-03/ barlangkatalóguséban csak a "Tihanyi Gödrös explóziós csatornái" kifejezés többesszámú alakja utal rá. 1983-ban ESZTERHÁS /1983/ próbálta azonosítani, de már sikertelenük, mint azt fentebb említettem. Az üreg, melynek méreteiről csak azt tudjuk, kisebb, min a Gödrösi Explóziós-barlang, hasonlóképp keletkezett ugyanabban a diatrématölcsérben. Föltárása abban az esetben lehetséges, ha tényleg a lépcsősor takarja csak. Megszűnésével jelentőségót vesztett üreg. Irodalma: 36. 37. 44. 67. 43, Gödrösi Csimár-barlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ A Gödrös-tető délnyugati oldalában az előbbi kettőtől /Gödrösi Explóziós-barlang, GödrÖ3i Kiss-barlang/ kevéssel északra volt. Hasonlóképpen juthatunk el helyéhez, mint az előbb leírtakhoz. Konkrétan megállapítani, hogy merre volt, már nem sikerült, mert azt a bányagödröt, amelyik annakidején feltárta, törmelékkel teljesen feltöltötték és azt a bozótos vegetáció benőtte. HOPPER /1934/ tanulmányából tudunk.róla, mely szerint, Gsimár Mihály aráC3i téglagyáros építész bányatelkének északi falában, az ott feltárt diatréma kürtőjétől 2 m-rel nyugatra volt. Magáról az üregről a következőkéi; írta: "... szabálytalan, hosszúkás, kb 1/2 m átmérőjű nyílá33al bíró üreg. Mintegy 1,5 m mélységig lehet bele látni. Voltaképpen szabálytalan keresztmetszetű csatorna. Fala egyenetlen, darabos, tuskós felszínű bazalttufa, amelyet fehér calc.it vastagon von be. Dús calcitbevonat van a nyílás fölött lévő falrészen is." Az OKTII /1973-83/ barlangkatalógusában csak a "Tihanyi Gödrös explóziós csatornái" kifejezés többesszámú alakja utal rá. 1983-ban ESZTERHAS /1983/ próbálta azonosítani, de a korábban leírtak miatt, már nem sikerült. A fentebb leírt explózió útján keletkezett barlangokhoz volt hasonló ez üreg kialakulása is. Kőzetanyaga, kitöltése, mint azt HOFFER /1934/ említette megegyezett azokéval. Föltárására, ha a bányagödör feltöltése előtt el nem pusztították, van remény. Megszűnésével jelentűségét vesztett üreg. Irodalma: 36. 37. 44« 67, 44. Diósi Seres-barlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ Csak hozzávetőleges helyét sikerült megállapítani. Mivel bazalttufabányában tárták föl a Dióson, így helye csak a Diós-tetői-nyereg északi oldalában lehetett, mert itt működtek bányák az 1920-as évek végén. HOFFER /1934/ tesz róla említést a következőképpen: "Seres Mihály tihanyi gazda szerint, nem régen Dióson is feltártak kőfejtés közben egy mély csa-