Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

1935, ÖRVÖS 1965, UZSOKI 1980, 1981, ZÁKONYI 1958/. A bejárat 1 m széles, de magasságát már nem lehet egyértelműen meghatározni, ugyanis a barlang kezdetét jelentő "küszöb" felett nincs beboltozódás. Tulajdonképp egy beboltozós nélküli szikluszoroo képezi a bejáratot. A barlang beboltozódása C3ak a bejárattól 130 cm-rel beljebb válik teljessé. Maga a barlang egyetlen kürtőszerű cella. A bejárattal szemközti fala felül töredezett és bal fel3Ő sarkában 10x20 cm-e3 ablakkal nyílik a külszinre. Mennyezetén középen és hátul félgömbszerű kupola boltozódik. Oldalfalai és a szemközti fal alsó része üstös és barázdás .oldásnyomokat mutat. Ez oldásnyomokról már.a korábbi szerzők /PÁVAI 1931, HALÁSZ 1967, BUCKO 1970/ is megemlékeztek. A barlang jelenlegi alja az előtér felszínétől 40 cm-rel lejebb van. Egy szálkő-lépcsőn kell lefelé lépnünk a barlang bejáratánál a barlang alját képező törmelék-kitöltődésrc. Korábban mélyebb volt a barlang. HOFFER /1934/ azt írja, hogy "a kürtő magassága 4 m" - ma már csak 3,60 m, valamint a hátsó fal tövénél 1,5 m mély 03 ugyanilyen széle3 lefelé irányuló kürtőt látott - mára ezt már teljesen feltöltötték, BERTALAN /1972/ is a küszöbtől 1 m mélynek közli a barlang aljátCHOLNOKY /1935/ említi, hogy "... krátere jól látszik, de a pásztorgyerekek teledobálták kővel, hogy ember bele ne zuhanjon." E leírásokból következtethetünk arra, hogy a barlang az emberi megismerés kezdetén lényegesen mélyebb volt mai állapotánál. Téglalapszerű alaprajzának méretei: hossza 256 cm, legnagyobb szélessége 110 ' t 3 cm, legkisebb szélessége 70 cm. Magassága 360 cm, térfogata kb. 0 in . A barlang befoglaló kőzete üreges hidrokvarcit. Benne kitűnően láthatók a hidrotermális oldódás barázdái, üstjei. A ma ismert barlang alighanem a kioldott, egykori forráskürtő felső része, melynek ismeretlen nagyságú alsó részét évszázadok kő- és szeméttörmeléke tölti ki. Klímája a környezetében uralkodótól alig tér el. Fekvése, tájoltsága miatt mondhatjuk "napsütötte barlang". Ezért kitöltésében fűfélék, cserjék élnek /már amennyit a gyakori taposás enged/, falain zuzmótelepek találhatók. A mélyebb repedésekben, beöblöződésekben alkalmilag ízeltlábúak húzódnak meg. Könnyű elérhetősége miatt gyakran keresik fel. Sajnos közöttük bőven akad kultúrálatlan ember is, így üvegcserepek, konzervdobozok találhatók benne és falni kormosak az indokolatlan tüzeléstől. Feltárása, a mesterséges törmelék kitermelése minden bizonnyal érdeke3 további részeket tenne hozzáférhetővé. Csekély méretei miatt ma kis jelentőségű barlangnak látszik, de egy esetleges feltárás jelentőségét nagyban növelné. A barlang irodalma: 7. 8. 10. 11. 14. 16. 29. 35. 36. 37. 39. 40. 41. 45. 47. 49. 51. 57. 65. 67. 68. 71. 77. 80. 82. 83. 89. 12. Aranyház alsó ürege Az Aranyház kúpjának délnyugati lábánál találjuk. Az enyhe lejtésű törmelékből meredeken kiemelkedő fúrráskupban kb,-120 cm relativ magasságban nyílik aknája, melyen- bebújhatunk a barlangba. /Nagyjából 180 m tengerszint feletti magasságban van./ Valószínűleg régen nyitott üreg, de ennek ellenére a korábbi irodalomban nem szerepel, kutatottságának semmi nyoma. Csupán .e tanulmány szerzője /ESZTERHÁS 1983/ említi bakonyi barlanglajstromában ós tihanyi szpeleográ-