Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
6. Fehér-parti 2. barlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ Helye és megközelítése a Fehér-parti 1. barlangnál leírva. Mindössze 1,5 m-rel délebbre ós kb. 1 m-el magasabban nyílik a sziklafal tövében mint a Fehér-parti 1. barlang. Szintén régen ismert és nyitott barlang. Az ez üreget említő csekély számú irodalom korábbi keletkezésű munkái /VITÁLIS 1900, BERTALAN 1532-76, OKTII 1975-83/ csupán a iöhbe3szám használatával jelzik, hogy szerzőik tud-, tak létezéséről - a "Fehér-parti-üregek" illetve az "Akasztó-hegyi-barlangüregek" kifejezést használva. Határozottan a Fehér-parti 2. barlang kutatottsógára egy irodalmi feldolgozás sem utal,. ESZTERHÁS /1983/ barlanglajstromai is csak a nevét és főbb méretadatait említik. A barlang kelet felé néző 2 m széles és 1 m magas száját egyetlen befelé szűkülő és alacsonyodó 2,1 m hosszú zsákszerű üreg követi. Térfogata kb. 1,5 m . Oldalfalaiban üstös oldasnyomokat találhatunk, aljat vastag homokos kőzetlisztes, mészkő törmelékes üledék alkotja. Keletkezése, felépítése, klímája és élővilága megegyezik a Fehérparti 1. barlangéval. Üledékének eltávolításával valószínűleg láthatóval válna a. jelenleg zsákszerű barlang folytatása. Csekély jelentőségű kis barlang. Irodalma: 10. 36. 37. 67. 84. 7. Fehér-parti 3. barlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ Helye és megközelítése a Fehér-parti. 1. barlangnál leírva. Nagyjából 5-6 m-rel délebbre és 1 m-el magasabban van, mint a Fehér-parti ?.. barlang. Közvetlen megközelítésénél ajánlatos felső kötélbiztosítást alkalmazni, mert szája előtt igen meredek /60-70°-os/ a laza törmeléklejtő és ennek tetején csak 10-20 cm-es a párkány! Az előbbi kettőhöz hasonlóan a Fehér-parti 3. barlang is régóta ismert, nyitott üreg lehetett. Valószínű, hogy a régebbi leírások szerzői /VITÁLIS 1908, BERTALAN 1932-76/ a "Fehér-part-üregei", illetve az "Akasztó-hegybarlangüregei" összefoglaló kifejezésekbe beleértették e barlangot is, de annak alpinista technikát igénylő megközelítése és szűk méretei miatt nem igen járhattak benne. ESZTERHÁS /1903/ írásai konkrétan említik a barlangot és főbb paramétereit is megadják. A sziklafal alsó részéből északkelet felé néző 2 m hosszú és 30 cm magas bejáratát egy kis, 30 cm átmérőjű oszlop osztja ketté, n nagyobbik, északi rész felé 120 cm, a kisebbik rész felé 70 cm bebűjót hagyva. Maga a barlang majdnem mindenütt a bejárathoz hasonló alacsony rés. Alját kőzetlisztes, homokos, mészkőtörmelékes száraz üledék alkotja. Közepén a menynyezet 5-6 cm-re megközelíti a barlang alját, majd e mögött meredeken szap kad le egy 50 cm moly, kb. 1 in" alapterületű akna - ez a "guggolós" rész a legtágasabb hely a barlangban. Az arasznyinál alig magasabb oldalfalakban szép gömbös oldalfülkék látszanak. A lapos, rés-szerű barlang liai oldali végéből többször.megtörő járhatatlan nyílás vozot a bejáratot magábafoglaló sziklafal felszínére. A barlang teljo3 járható /kúszható/ hossza 3,5 m, torfogata kb. 1 m .
