Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget földrajza barlangtani nézőpontból
A már ásványt alkotó kalciumkarbonátokat a kovasavak oldják wollastonitot és széndioxidot képezve. /Az egyébként általában lúgos kémhatású forró oldat a kőzetfelszínen a feloldott és visszacsurgott, valamint a szabad kovasavaktól savas kémhatású, ha a keveredés tökéletlen,/. CaCO^ + Si0 2 >- CaSiO^ h C0 2 /egyszerűsített egyenlet, a valóságban bonyolultabb!/ A hidrotermális oldás, üregképzés során oldatbakerült ionok, molekulák és domének kiöblítődtek és a felszínen a megváltozott miliőben a korábban említettek szerint ismét kicsapódtak. Az előbb vázolt, bonyolult, és a kémiai tudományok által korántsem teljes mórtékben tisztázott hidrotermális oldódási folyamatok alakították ki a forráskupok üregeit, barlangjait. A barlangok helyét determinálta az elsődleges litoklázis, ahol a víz feltört kürtőt alkotva és oldott anyagait kup formában lerakva. A feltörő víz fizikai, kémiai tulajdonságainak megváltozásával a korábban kőzetkiválást eredményező propriaritás kőzetoldásba ment át. Ez oldási folyamatok valószínűleg többször megismétlődtek, váltakozva kőzetlerakó folyamatokkal. A barlangok falón oldási és utólagos bekórgeződési nyomokat egyaránt lehet találni..A barlangokban az egykori hőforrás kürtőjét sehol 3em lehet látni, de az üregek makro- és mikroformaiból ki lehet következtetni létezésüket /e kürtők minden esetben tele vannak törmelékkel/. Több esetben felismerhetők viszont a parazita forrásszájakhoz vezető mellék-kürtők járatai. A Fehér-part barlangjainak és a Nyereg-hegyi-eresznek a keletkezésében a hidrotermális oldáson kívül második genetikai fázisban jelentős szerepet kap a kifagyás, kimállás éa a defláció is. E helyen kell megemlékezni a barlangok pusztulásáról is. A barlangok természetes módon pusztulhatnak kitöltődésük felszaporodásával, ami származhat a hőmérséklet ingadozásából adódó mállástól, vagy vegyi oldódások lerakódott termékétől, a különböző élőlények természetes tevékenységéből. Pusztulhatnak a külső természeti erők hatására beomlással, felszakadással, suvadással. De a Tihanyi-félsziget esetében a legtöbb barlang mesterségesen, az ember tevékenysége útján pusztult el. A tájvédelmi körzetté nyilvánítás óta eltelt 30 év alatt hat barlang pusztulásáról győződtem meg. Akkor mennyi pusztulhatott el előtte? Az 1935-03 Erdőtörvény barlangvédelmére hivatkozva Cholnoky Jenő, Kadic Ottokár, Kaán Kálmán kérték a forráskupokból való kőfejtés megszüntetését, de az apátsági uradalom vezetősége nyíltan és büntetlenül meg tudta tagadni e kérést. A korábbi időkben pedig még "papir" sem védte a barlangokat. A kőfejtésen, berobbantáson kivül pusztítást jelent még az is, hogy a barlangokat "természet adta" szemétgyűjtőknek tekintik.
