dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok a zirci arborétum kétszárnyú (Diptera) faunájához. Fonalcsapásúak (Nematocera) – Angaben zur Zweiflügler-Fauna (Diptera) des Arboretums von Zirc. Mücken (Nematocera)

Aedes sticticus MEIG.: Erdei szúnyog, mely főleg a folyókat kísérő ártéri erdőkben rajzik tömegesen. Helyenként a Balaton-parton gyakori. Az arborétumban is előfordul, de itt ritka. Aedes geniculatus OLIV.: Lárvái faodvakban összegyűlt esővízben fejlődnek ki. Hazánkban mindenütt előfordul szórványosan. Az arborétumban egyetlen példányát csípés közben gyűjtöttem. Aedes vexans MEIG.: Hazánkban, így a Bakony hegységben is (főleg a Balaton körül) a szúnyogok által az embernek okozott kellemetlenség fő okozója. A vándorlásra hajlamos szúnyogfajok közé tartozik, ezért tenyészőhelyétől több km távolságra is kellemetlenkedik. A Bakony magasabb területein (így a Zirci-medencében) is gyakori. Az arborétumból sem hiányzik, de a lárvái bizonyára elsősorban a parkon kívül fejlődnek. Culex pipiens L.: A sík és a hegyvidéken egyaránt előforduló, gyakran tömegesen rajzó szúnyog. Embervérrel csak kivételesen táplálkozik, ezért a főleg ősszel a lakásokba behúzódó példányok ok nélkül keltenek riadalmat. A faj a Bakony hegységmagasabb régióiban, így Zircen is gyakori, az arborétumból sem hiányzik. TIPULIDAE — LÓSZÜNYOGOK Hosszú lábú, rendszerint nagy termetű szúnyogok, nem vérszívók. Kedvelik az árnyékos, nedves helyeket, lárváik is nedves talajban fejlődnek. Az arborétum kedvező feltételeket teremt mind a lárvák, mind az imágók számára, ezért a parkban egyes években sok Tipulidát gyűjthetünk. A hazánkból jelenleg ismert 78 fajból eddig az arborétumban 15 fajt sikerült begyűjteni. További kutatásokkal azonban minden bizonnyal emelkedhet még ez a szám. A Bakony hegység Tipulidáit VÁLY (1983) dolgozta fel. Munkájában a hegység területéről 74 fajt említ. A parkból az alábbi fajok kerütek elő: Ctenophora pectinicornis L.: Ritka hazai fajunk, melyet a Bakony hegységben aránylag sok helyen, 5 ponton sikerült gyűjteni. Az arborétumban egyetlen példánya került elő. Nephrotoma analis SCHÜMM.: Hazánkban erdős, bokros helyeken sokfelé előfordul, a Bakonyban sem ritka. Az arborétumban egyes években egy-két példánya gyűjthető. Nephrotoma appendiculata PIERRE.: Egyike leggyakoribb Tipulidae fajunknak, a Bakonyban egyes helyeken tömegesen található. Az arborétumban is gyakran találkozhatunk vele. Nephrotoma flavescens L.: Gyakori hazai faj, mely elsősorban réteken él, de olykor lombhullató erdőkben is megtalálható. A Bakonyban is sokfelé gyűjtötték. Az arborétumban csak egy alkalommal fogtam. Nephrotoma scalaris MEIG.: Hazánkban eléggé általánosan elterjedt lószúnyog, mely a Bakony hegységben is gyakori. A Zirci-medencében sok alkalommal és elég nagy példányszámban gyűjtötték. Az arborétum tisztásain is előfordul. Tipula luna WESTH.: Hazánkban nem nevezhető gyakorinak, a Bakonyból azonban 9 lelőhelye ismeretes. Az arborétumban egy alkalommal gyűjtöttem Malaisecsapdával. Tipula maxima PODA.: Legnagyobb termetű lószúnyogunk, hazánk hegyvidékein található, inkább csak szórványosan. A Bakonyban nem ritka, olykor az arborétumban is előkerül 1—2 példánya.