dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok a zirci arborétum kétszárnyú (Diptera) faunájához. Fonalcsapásúak (Nematocera) – Angaben zur Zweiflügler-Fauna (Diptera) des Arboretums von Zirc. Mücken (Nematocera)

Pentethria holoserica MEIG.: Hazánkban viszonylag kevés helyről ismert faj. Jellegzetes tavaszi, a pókokra emlékeztető, repülni nem tud, a talajon mászkál. A Bakony hegységben nem ritka, közel 20 helyen gyűjtöttük. Egyes években az arborétumban is gyakori, olykor tömegesen mászkál a park útjain. Dilophus antipedialis WIED.: Nem gyakori faj, a Bakony hegységnek csak 5 pontjáról ismerjük. Az arborétumban fénycsapdával gyűjtötték. Dilophus bispinosus LUNDSTR.: Hazánkban csak kevés helyről ismert légy, a Bakony hegységben szórványosan található. Az arborétumban fénycsapdával gyűjtötték. Dilophus febrilis L. : Európa nagy részében, így hazánkban is általánosan elterjedt bársonylégy, mely a Bakony hegység minden résztájáról előkerült, sokfelé közönséges. Az arborétumban is gyakori. Bibio hortulanus L.: Országszerte gyakori faj, melyet a Bakonyban is sokfelé megtaláltak. Az arborétumban főleg fénycsapdával fogták. Bibio Johannis L. : Európán kívül Ázsiában is előforduló bársonylégy, mely a Bakonyban is általánosan elterjedt. Az arborétumban sem ritka, itt fénycsapdába is repült. Bibio mard L.: Hazánkban országszerte közönséges, egyes években a Bakony hegységben is tömegesen rajzik. Az arborétumban is a leggyakoribb bársonylégy, tömeges rajzása idején természetesen az ott működött fénycsapda is sokat fogott belőle. Bibio varipes MEIG.: Hazánkban a sík és hegyvidékeken egyaránt gyűjtötték, a Bakonyban is gyakori. Az arborétumból csak egy alkalommal került elő. TRICHOCERIDAE — TÉLI SZÚNYOGOK Ősztől kora tavaszig rajzó, hosszú lábú, karcsú testű állatok. Késő ősszel és kora tavasszal az arborétumban is gyakran megfigyelhető a hímek csoportos násztánc-repülése. Enyhébb téli napokon is találkozhatunk velük, néha a fákon mászkálnak. A Kárpát-medencében 6 fajjal képviselt család fajai közül az arborétumban kettő került elő. Trichocera hiemalis DEG.: Közönséges. Trichocera regelationis L.: Ritkább. CULICIDAE — IGAZI SZÚNYOGOK Lárváik vízben fejlődnek, mégpedig állóvízben, vagy olykor lassan mozgó vízben. Az arborétum halastava és a kiszáradó Cuha patak egyaránt jó lárvatenyésző hely. Ugyancsak sok lárva fejlődött ki korábban a Cuhába vezető kisebb csatornában, melyet időközben megszüntettek, mert rajta keresztül szennyvíz folyt a Cuhába. Sok szúnyog behúzódik a parkba az arborétumtól délre elterülő vizenyős, nádas, sasos területről is. A hazánkban élő 47 faj közül a parkban eddig 8-at sikerült begyűjteni. Ezek mind a csípőszúnyogok (Culicinae) alcsaládjába tartoznak, melyek nagy része vérszívó, közülük sok az embernek is kellemetlenkedik. Anopheles bifurcatus L.: Hazánkban sokfelé megtalálható, de általában kis számban gyűjthető. Vidékünkön a Balaton körül néhol (pl. Balatonfűzfő) gyakori. Az arborétumban csípés közben sikerült gyűjteni 2 példányt.