dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: A zirci arborétum Isopoda, Diplopoda és Chilopoda faunájáról – Über die Isopoda-, Diplopoda- und Chilopoda-Fauna des Zircer Arboretums

CHILOPODA Lithobius forficatus L. Egyetlen példánya sem került a csapdákba. LOKSA (1971) szerint a bükkösökben alacsony egyedi sűrűségű, de minden területen megtalálható. Az arborétumi bükkösökben (kisebb facsoportok) nem találtam meg. A 9-es és a 10-es parcella fatuskói alatt azonban nagyobb számban megtalálható. Lithobius muticus KOCH LOKSA (1971) bakonyi vizsgálatai során valamennyi erdőtípusban az L. muticust találta a leggyakoribb százlábú fajnak. A zirci arborétumnak is a domináns Chilopodája. Szinte valamennyi területről előkerült. Egyedi sűrűsége 1983. I. 6-án juhar—hárs avarban 4,8 pd./m

2 volt. Monotarsobius aeruginosus KOCH A farkasgyepűi vizsgálataim során (ILOSVAY 1980) egyetlen példánya sem esett a Barber-csapdákba, annak ellenére, hogy a kvantitatív feltételezések során a terület domináns Chilopodajának bizonyult. Tehát tipikus csapdakerülő fajnak tekinthető. Két kivételtől eltekintve a zirci arborétumban is elkerülte a talaj csapdákat. Gyeptársulásban, fenyő- és lomblevelű fák avarjában egyaránt megtaláltam. Cryptops párisi BRÖL. Egyetlen bizonyító példányát 1977. X. 18-án találtam meg a 16-os parcella területén vadgesztenyefa avarjában. Scolioplanes acuminatus VERH. Az 1977-es csapdázások során vastag avarrétegből, mohából, bodzásból, ill. 0—5%-os borítottságú térszínekről egyaránt előkerült. Scolioplanes transsilvanicus VERH. Csak az 1977-es talajcsapdázások során találtam meg alacsony példányszámban az előző fajhoz hasonlóan különböző típusú élőhelyeken. Geophilus sp. Egyetlen példánya 1977. X. 29-én Acer platanoides avarból került elő. Schendyla sp. Egyedi gyűjtés során 1983. január 6-án a 9-es parcellában fatuskó alatt akadtam rá egyetlen példányára, a Cuha-patak közelében. ÖSSZEGEZÉS A zirci arborétum területén a különböző gyűjtési módszerek eredményeképpen 8 Isopoda, 7 Diplopoda és 8 Chilopoda fajt sikerült kimutatni. Ha az előkerült fajok számát összehasonlítjuk egyéb bakonyi vizsgálatok eredményével (LOKSA 1977, ILOSVAY 1980), akkor megállapítható, hogy a zirci arborétum faunája a Diplopoda és Chilopoda fajok tekintetében szegényes, a színező elemek hiányoznak. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a területen nem található nagyobb összefüggő állomány, a változatos élőhelytípusok mozaikszerűen helyezkednek el, s közöttük az öszszeköttetés hiányzik (Cuha-patak, sétáló utak). A park rendszeres gondozása (fűnyí-