dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a zirci arborétum kialakulásához és történetéhez – Angaben über die Entstehung und die Geschichte des Arboretums von Zirc

Ligustrum japonicum, Pseudolarix kaempferi, Taxus bacata, Biota aurea, Betula lutea, Berbeis aquifolium, Zelkowa keaki, Juniperus virginiana. A neveket a számla

62 helyesírását ftövetve, az akkori nomenklatúrával közlöm. Az első négy tételből 500 gramm, a többiből 20 gramm magot rendeltek. Szentes Anzelm feügyelete alatt fejlődött a park valódi arborétummá. Az angolkert utolsó felügyelőinek egyike CSOKONAY ZSIGMOND volt.

63 Diszpozícióját 1940. VI. 29-én kapta meg. Idős kora ellenére naplójában már a következő napon sorakoznak a megoldásra váró kérdések. Budapesti és soproni útját fagyűjtemények megtekintésére használta fel, hogy tapasztalatait a zirci park javára kamatoztassa. Naplója néhány — a régi szigetre utaló s a szentimentális kertekre jellemző — elnevezést is megőrzött: Alsó-sziget, Felső-sziget, Olimpusz. Utóbbi parkon belüli behatárolása nem sikerült. A háborús események nagyobb károkat nem okoztak az arborétumban. A rend 1950- es megszüntetése után az Országos Természetvédelmi Tanács vette át a kertet 1951- ben. Az épület déli frontja elé benyúló parkrészlet egy részén játszókertet és röplabdapályát létesítettek, az üvegház dél felé néző oldalát befalazták. Másik részét a Járási Párbizottság (ma Városi Tanács) építésekor választották le. A parkrészlet és az üvegház eredeti formájába való visszaállítása mind történeti, mind pedig idegenforgalmi szempontból indokolt lenne. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Veszprém megyei Levéltár dolgozóinak az anyaggyűjtés során nyújtott szíves segítségükért. JEGYZETEK 1. V. ö. Nagy Domokos Imre 1975.: A zirci apátság erdészetének szervezete és működési alapelvei az első világháborúig 1804—1914. in Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Szerk. Kolossváry Szabolcsné 179. p. 15. számú lábjegyzet. 2. A területi levéltárak fondjegyzékei 22. rész, a Veszprém megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp. 1973. 45—46. p. 3. VeML XII. 2a Archívum Vetus C 613 4. Dornyay Béla 1927.: Bakony (Részletes magyar útikalauzok) Bp. 208. p. 5. Horvát Konstantin 1930.: Zirc története. Veszprém 173—174. p. 6. értsd 1788 7. Kenyeres Lajos 1950. Természetvédelem. Bp. Az idézetet az alábbi munka szemelvényéből vettem: Újhelyi József—Horváth Lajos 1954.: Az erdők és parkok védelme. Bp. 24. p. 8. Újhelyi József—Horváth Lajos 1954.: Az erdők és parkok védelme. Bp. 9. p. 9. Lipták Gábor 1959.: A zirci arborétum. = Élővilág 4. 23—29. p. 10. Kovács István 1972.: Óvjuk a természetet. Bp. 48—49. p. 11. Tömösközi Mária 1978.: A zirci arborétum, in A fák és a város. Szerk. Terpó András. Bp. 205. p. 12. Az egyéb ismeretterjesztő és szakirodalmat nem sorolom fel, a nézet elterjedtsége fentiekből is lemérhető. 13. Bankovics Attila—Papp József 1975.: Parkismertető. Veszprém. 5. p. 14. Ormos Imre 1967.: A kerttervezés története és gyakorlata. 2. átd. kiad. Bp. 103. p. 15. Sajtóhibának tartom. Helyesen 1814. 16. Schematismus Congregationis de Zirc ... ad annum scholarem 1942/43. 1942. Bp. 198. p. 17. Horvát Konstantin i. m. 135. p. 18. Mappa ... désignât faciem totius terreni possessionis Zircz. J. C. Liptay 1766. (VeML T 112) 19. Horvát Konstantin i. m. 177. p. 20. VeML XII. 2a Archívum Vetus C 719a 21. Original Aufnahmskarte v. Ungarn. Aufg. unter der Dir. d. Obristen NEU 1783. C. IX. Z. 17. Fényképmásolata a VeML-ban.