dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a zirci arborétum kialakulásához és történetéhez – Angaben über die Entstehung und die Geschichte des Arboretums von Zirc

4. ábra: Részlet Zirc 1850-ben készített térképéből. Fotó: Szertel S. Abb. 4 : Teil der Karte von Zirc aus dem Jahre 1850. Foto : S. Szertel megnehezítették a kutatómunkát. A fennmaradt pénztári naplók nagy részénél a bizonylatok hiányoznak, így gyakran csak napszámbér kifizetését lehet megállapítani, de az elvégzett munka milyensége ebből nem derül ki. MAJER GYÖRGY eltávoztával a kert gondozása a mindenkori konyhakertész feladata lett. A park őrzését az úgynevezett angolkerti őrök látták el, akik ügyeltek a park tisztán tartására, gondozták az utakat, s kisebb munkákat is elvégeztek. A bérlistákon általában két angolkerti őr szerepelt, fizetésük csekély, negyedévenként 10 forint körül mozgott (1884ben 10 forint 50 krajcár)."

1 A kert telepítése hosszabb időt vett igénybe. 1820-ban is folyt még a fák ültetése.

32 1829-ben elzárták a vadaskertet kikerülő olaszfalusi utat

33 (egykori természetes nyomvonala a vadaskerten keresztül a téglaégető mellett vezetett), s a falu végén új utat nyitottak. 1829-ben csatornát ástak a kertben,

34 1834-ben új téglavetőt építettek a Bakonybél felé vezető út mentén.

35 Ezzel az angolkert területére eső téglavetőre a továbbiakban nem volt szükség. Az itt folyó munka beszüntetésének pontos időpontját azonban nem ismerjük. 1835-ben nagy összeget fizettek az angolkerti kőfalért.

36 Egy 1837-es bejegyzés kerti utak készítéséről tudósít.

37 1 838-ban ismét fák ültetéséről olvashatunk.

38 Ebben az évben Szentgálról tiszafát hoztak valószínűleg ültetés céljára.

39 Ez az évtized jelentős változásokat hozott a kert életében. Az 1850-es térképen

40 (4. ábra) még a Hámor-tóba ömlő Cuha pataknak új, a tavat keletről megkerülő medret ástak. A kitermelt föld felhasználásával a tóban kis szigetet hoztak létre. Érdekes, hogy mind a sziget, mind pedig az angolkert északi részén fekvő tó elfelejtődött, idős zirciek sem hallottak róla. A mesterséges sziget, az új mederben kialakított vízesés (5. ábra), és a téglavető helyén épült filagória (6. ábra) kertépítészeti elemek voltak. Az 1850—1857 között készült sziget és vízesés VILLAX FERDINÁND apát nevéhez fűződik. Villax ésszerű gazdálkodással teremtette meg az alapot a nagyarányú építkezésekhez: nevéhez kapcsolódik a könyvtárterem építése is. Az újonnan épített

41 dél felé néző kétszintes apáti lakosztály mellé nyugatról egy