Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

3. A terület barlangjainak genetikai jellemzése - 3.2 Az Ördög-árok barlangjai

ÍV. táblázat AZ ÖRDÖG-ARKI ÉS MAGOS-HEGYI KARSZTOS BARLANGOK IRÁNYAINAK ELTÉRŐ JELLEGŰ ERÓZIÓS HATÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA Barlangcsoport Lineáris erózió intenzívebben hat 0—45°; 136—180° Lineáris erózió kevésbé intenzíven hat 46—135° ördög-árok A. 1 7 ördög-árok B. 2 1 9 ördög-árok C. 2 1 8 összes ördög-árki 5 2 24 Magos-hegy A. 1 1 2 Magos-hegy B. 3 1 2 összes magos-hegyi 4 2 4 Megjegyzés: a szögtartományok kialakítása az ördög-árok medréhez, illetve a Magos­hegy sziklafalához képest történt. Az Ö—32/a jelzésű barlang (BALÁZS D.-nél ördög-árok II/c—2. sz. barlangja) csőszerű, egy nagyobb, magasabb, és egy kisebb, alacsonyabb folyosóból áll. Erősen omladékos, középső részén mennyezetmaradvánnyal rendelkező, üstös, cseppkőlefolyás­sal és borsókövekkel, előtérben törmelékkúppal rendelkező, sérült mennyezetű üreg. Törés mentén kialakult barlang. Keveredési korrózióval képződött üregcsoport, lineáris erózióval, majd a völgyoldal denudációjával erőteljesen elpusztított, megrövidített végső maradvány. Innen az ö—28/a jelzésű barlang irányában több ilyen, de itt nem tárgyalt csonk is megfigyelhető. A barlang mennyezetétől a felszínig egy törési sík mentén a gyökérzet és a fagy erőteljesen pusztítja a bezáró kőzetet. Az eredetileg kétszintes barlangból az elválasztó szint pusztulásával alakult ki a jelenlegi folyosó. Az innen származó omladék a ferde helyzetű üregből kifelé mozogva a bejáratnál halmozódik fel. Valószínűleg nemcsak lejtőn szállítás történik a barlangból. Az eső­zések a felszínről talajt szállíthatnak az üregen keresztül. Az ö—32/b jelzésű (BALÁZS D.-nél ördög-árok Il/d—1. sz. barlangja) térben kialakult, két folyosójú, csőszerű barlang. Ustös, sziklalépcsős, omladékos végű, sérült mennyezetű üreg, mely harmadrendű törésrendszer mentén keletkezett. Az ö—32/c jelzésű barlang már csak mennyezetmaradvánnyal rendelkező kisebb járatcsonkból, valamint ennek folytatását képező, alig járható néhány méteres jára­tokból áll. Ezekből kettő egymással is kapcsolatban van. Üsttel, cseppkőlefolyással, omladékkal, sérült mennyezettel rendelkeznek. A barlang másodrendű törési rend­szer mentén keletkezett. Két üreg környékén rengeteg a sziklákat átharántoló, nem járható, oldásos ere­detű járat, torzó, valamint barlangmaradvány (9. ábra). E képződmények alapvetően a mederrel párhuzamosan, sorban rendeződnek el. Ugyanakkor nem egy szintben találhatók. Mindezek alapján a C. barlangcsoportot ki-

Next

/
Thumbnails
Contents