Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

3. A terület barlangjainak genetikai jellemzése - 3.2 Az Ördög-árok barlangjai

Az Ü—15 jelzésű barlang bizonyára az ördög-gát környéki lebegő karsztvízöv üregcsoportjának tekintélyes nagyságú maradványa. Az üregcsoport felnyílása után a völgyoldal denudációja nyomán nyerte el mai maradványjellegét. VÉRTES GY. L. (1943 b) ásatásai alapján feltételezi a bejárati szakasz utáni részek fiatal felnyílását. Az általa feltételezett korábbi bejáratot talán a völgyoldalban termelődött törmelék zárta el. Ennek ismeretében magyarázható a VASBÁNYAI A. (1934) által említett, egyébként érthetetlennek tűnő huzat, amelyet a két szintet elválasztó aknában észlelt. ROSKA M. már említett ásatásaiból az állapítható meg, hogy a bejárati szakasz kitöltése, mely barlangrész mint említettem eocén márgában képződött, lefelé haladva bizonyos mélységben fiatalabb. ROSKA M. (1950 a) ennek alapján feltételezi, hogy a bejárat előterébe betorkoló egyik járaton keresztül a felszínről szállítódott be az anyag. Mindez a barlangnak nem a VÉRTES GY. L. által feltételezett helyen, hanem a jelenlegi bejáratnál történő felnyílására utalhat. Az ö—16 jelzésű barlang márgás mészkőben fagyaprózódással keletkezett kőfülke. Az Ö—17 jelzésű barlang (VASBÁNYAI A.-nál és BERTALAN K.-nál Sűrű-hegy 3. sz. barlangja) csőszerű, egyetlen folyosója kétszer közel merőlegesen törik, majd egy ellaposodó kisebb omladékos terembe torkollik. A barlang méreteihez képest nagy és tekintélyes számú üsttel, valamint a falakon bekérgeződéssel rendelkezik. Menynyezete sérült, bejárata feltűnően keskeny a barlang többi részéhez képest, ami szintén a maradványjelleg közvetlen bizonyítéka. Harmadrendű törésrendszer mentén (közel a vetőhöz) képződött. Lineáris erózióval felnyílt, a völgyoldal denudációjával tovább rövidített, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. Az ö—18/a jelzésű barlang csőszerű, amelynek főfolyosója zegzugos lefutású, kétszer tórik, ebből két járhatatlan mellékfolyosó nyílik. Az alábbi képződményeket lehet felsorolni a barlangból: falain rengeteg üst, végében vakkürtő, cseppkőlefolyások és függő cseppkövek. Törés mentén képződött, egyes részei inkább dőlésirányban oldódtak ki. Lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. Az ö—18/b jelzésű barlang csőszerű, egyetlen folyosójú, végén omladékos, kürtővel rendelkezik. Törésirány mentén képződött, lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. Az ö—20/a jelzésű barlang csőszerű, egyetlen folyosója egyszer törik. Másodrendű törésrendszer mentén képződött, lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. Az ö—20/b jelzésű barlang csőszerű járata vége felé elágazó, üstökkel, cseppkőlefolyásokkal, borsókövekkel, álló és függő cseppkövekkel rendelkező sérült menynyezetű képződmény. Harmadrendű törésrendszer mentén képződött, lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. Az Ö—22 jelzésű barlang karsztos genetikájú üreg, elsőrendű törésrendszer mentén képződött, lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval keletkezett üregcsoport maradványa. Az ö—24 jelzésű barlang kifagyással és talán patakos erózióval keletkezett kőfülke, egy hajdani kisebb karsztos eredetű járat kezdeténél. A valószínűleg réteglépcsőkkel tagolt üreg kialakulásában a rétegződésnek, de a vetődésnek is szerepe lehetett. A C barlangcsoport barlangjai a völgy északi, legidősebb részén csoportosulnak. Mivel minden jel szerint a pusztulás itt a legelőrehaladottabb a hajdani karsztvízöv határainak kijelölése itt a legnehezebb. Az igen nagy területen elhelyezkedő barlangok egyetlen karsztvízövből származtatása is kérdéses. A közel egy magasságot alkotó barlangsor sok helyen hiányos. Mégis két tényező is szól amellett, hogy említett terjedelmű karsztvízöv létezett. Az ö—28/a jelzésű barlanghoz közeli magasságban, ha hiányosan is. de viszonylag nagy távolságon nyomozható egy barlangokból, ill. elpusztult barlangokból álló övezet. Emellett a völgy alján nagy területen felszínre bukkan a triász dolomit. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egyes üregek (pl. az ö—23 jelű barlang) e nagy terjedelmű karsztvízöv alatt kialakult kisebb, fejletlenebb karsztvízövek maradványai. A hajdani karsztvízöv déli szélét átszelő vető vetőmenti vízutánpótlást jelenthetett. A karsztvízöv eocén mészkő-triász dolomit kőzethatár felett képződött. Bar-