Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

2. Barlangkialakító tényezők - 2.2 Barlangokat kialakító erők - 2.2.3 Fagyaprózódás - 2.2.4 Tömegmozgások - 2.2.5 Egyéb erők

több, általában rövidebb járat található körülöttük rendszerint sok barlangmaradvánnyal, akkor a lineáris erózió az üregcsoport szélét semmisítette meg. Ezt követően a vöLgyoldal pusztulása miatt az üregcsoport maradék üregei tovább pusztultak. Egyes szakaszai megsemmisülnek, ezáltal kialakul egy szabálytalan elrendezésű barlangcsoport, amelynek egyes tagjai különböző jellegű barlangok (csőszerű, hasadékbarlangok ). A nem karsztos barlangok kialakításában is szerepe lehet az eróziónak. A szűk mederben áramló víz hordalékával az útját álló sziklafalak felületén üregeket alakit ki. Ennek feltételei a szurdokos völgyszakaszon vannak meg. Jellegük szerint kőfülkék. A kerekdedebb, simára csiszolt falú képződmények rendszerint a medrek közelében fordulnak elő, így a kifagyásos eredetű kőfülkéktől elkülöníthetők. Tapasztalataim szerint ma már inaktív formák, ill. továbbfejlődésük fagyaprózódással megy végbe. Valószínűleg a holocén időszak egy csapadékosabb fázisában képződtek. 2. 2. 3. Fagyaprózódás A kőzetbe szivárgó víz (főleg a repedések, törések mentén) megfagyva olyan erőt képvisel, mely kisebb, rövid élettartamú üregek (kőfülkék, sziklaereszek) kialakulását eredményezi. 2.2.4. Tömegmozgások A változatos alakú, kőtömbök mozgásával kialakult áltektonikus üregek sziklás völgyoldalakban fordulnak elő. 2. 2. 5. Egyéb erők A maradvánnyá alakult barlangok inaktívvá (szárazzá) válva tovább pusztulnak. Ebben a következők játszanak szerepet: fagyhatás, gyökérzet feszítőereje, omlások, lejtőn szállítás, szél, mészkiválás. A lejtőn szállítás, a szél és a mészkiválás kivételével ezek az erők elsősorban a mennyezeteket rombolják, míg az utóbbiak a járatokat kitöltik. Végeredményben az üregjelleg fokozatos megszűnésével lehet hatásuk eredményeként számolni. A törések által igénybe vett, elvékonyodott, majd a fagy, ill. gyökérzet által átszakított mennyezetek gyors pusztulására rengeteg példát lehetne felsorolni. A menynyezetek pusztulása vagy a bejáratoknál indul meg, vagy a járatok felfelé irányuló (pl. vakkürtők) szakaszain kezdődik. A mennyezeteken kerek ablakok vagy hasadékok képződnek. Utóbbiak elsősorban a bejáratoknál kezdenek kialakulni. A hiányos menynyezetek ezután beomladoznak, kőhidak maradnak vissza. A lejtőn szállítás kisebb részben pusztító, nagyobb részben feltöltő, akkumláló tevékenységet végez. A lejtőn szállítás megnyilvánulhat a néhány dm-től a 10—20 m-ig terjedő törmelékkúpok kialakításában (ö—32/a jelzésű barlang). A hordalékkúpok a járatok bejáratánál a kürtők alatt, alacsonyabb bejáratok vagy járatszakaszok kezdeténél fejlődnek ki. Rendszerint a barlangoktól kifelé (M—6 jelzésű barlang) vagy a barlangon keresztül áramló anyagszállítást dokumentálják (C—2 jelzésű barlang). Az előző esetben főleg a mennyezetek omlásaiból származnak. Az utóbbi esetben a barlang sérült, felső végén beáramló csapadékvíz ülepítő tevékenysége nyomán alakulnak ki. Ilyenkor eredete szerint a hordalékkúp anyaga kívülről bemosott vagy barlangi áthalmozású. Ritkább esetekben a barlangokban a bezáró kőzetekből bekerült szivárgó vizek is végeznek némi áthalmazó tevékenységet (Km—3 jelzésű barlang). A szél által szállított löszszerű anyagok a bejáratok közelében, ill. kisebb üregekben méretes nagyságrendű anyagfelhalmozódásokat eredményeznek. A járatok mészkiválása a barlangok zöménél már szünetel. Nem lehetetlen azonban, hogy a kiválások egy része az üregek inaktívvá válása után keletkezett. Néhány járat elkeskenyedő végében található cseppkőfolyás, ugyanis utólagos vízáramlásra