Dr. Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 13. - A Bakony hegység szitakötő-faunája (Zirc, 1980)

Bevezető

ban fejlődő településének, Zircnek a szennyvízproblómája megoldást nem nyer. Ez a jelenség természetesen egyes állóvizek esetében is megmutatkozik. Az állóvizek fokozódó szennyezettsége jól kimutatható Inotán a vasútállomáshoz legközelebb eső tó esetében. A tavat elsősorban az inotai November 7. Erőműből érkező víz táplálja. A tóba belefolyó víz minősége az utóbbi években jelentős mértékben romolhatott, ez a tó partján, főleg a vízbefolyás környékén szemmel is jól érzékelhető — bűzös víz és iszap formájában. Az 1970-es évek első felében még jelentős számban láthattunk a tóban horgászstéget, az intenzív horgászat bizonyítékául. Az elmúlt évek alatt ezeket sorban megszüntették, jeléül annak, hogy a tó halállománya erősen megritkult. A víz fokozódó szennyezettsége természetesen a szitakötőkre sem maradt hatástalanul. Ez jól lemérhető a tónál 1971 és 1979 őszének hasonló időszakában mindkét alkalommal szélcsendes, napsütéses időjárásban, a tó ugyanazon partszakaszán kb. egy óra alatt végzett gyűjtés eredményén. Faj Ischnura elegáns Lestes virens Aeshna affinis Aeshna mixta Orthetrum cancellatum Sympetrum striolatum Sympetrum vulgatum összesen Példány 1971 3 3 2 29 1 11 9 1979 50 db 9 db Arra ás bőven van példa, hogy a hegység területén egyes vizek szinte máról holnapra egyszerűen elapadtak, és így ott a korábban optimális szitakötő-tenyészőhelyek megszűntek. Példaként említhetem a tapolcafői forrás vizének Ajka város vízellátása céljából történt elvezetését, ami megpecsételte a forrás által korábban táplált szitakötő-tenyészőhelyek sorsát. Még szerencse, hogy a tenyészőhelyek elapadása előtti években jelentős odonatológiai gyűjtéseket végeztek itt (BENEDEK, 1961, 1965 a). Másik példa a bauxitbányászat következtében beálló karsztvízszint-csökkenés eredményeként a források elapadása, ami maga után vonja patakok vizének eltűnését is. Ez következett be pl. a Lesence-patakkal, aminek eredménye nemcsak az uzsai halastavak vízutánpótlásának megszűnése, hanem a lesenceistvándi üde láprét utolsó maradványainak teljes kiszáradása. Ez sajnos maga után vonta az itt korábban optimális életfeltételekre talált montán növényfajok erős megritkulását (Primula farinosa) vagy teljes kirí