Dr. Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 13. - A Bakony hegység szitakötő-faunája (Zirc, 1980)

Mennyiségi viszonyok

Kördiagram szemlélteti az egyedszámadatokból számított relatív százalékos gyakorisági értékeket az első 6 faj esetében (14. ábra), összehasonlítva a bakonyi adatokat más területeken korábban végzett ilyen jellegű vizsgálataim eredményeivel, feltűnő, hogy a Bakony hegységben a Sympetrum vulgatum kivételével nem jelentkezett a többiétől jelentősen eltérő, feltűnően magas relatív gyakorisági érték, mint pl. az oszlári Holt-Tiszánál (TÖTH, 1972) vagy a Tisza II. vízlépcső térségében (TÖTH. 1974). Ez valószínűleg a több éven át viszonylag rendszeresen végzett gyűjtésekkel magyarázható. További problémaként említem, hogy a fentiek ellenére a relatív tömegrészesedés aránya a Zygopterák esetében sem áll mindig arányban az illető faj tényleges gyakoriságával, hiszen a gyűjtés körülményei, köztük a gyűjtő személyének szubjektív és objektív tulajdonságai is befolyásolhatják az egyes fajokból gyűjtött példányszám alakulását. A továbbiakban felsorolom a Bakony hegységből előkerült Odonata-fajokat, feltüntetve a db-számot és a %-os részesedési arányt, az összanyagból és külön-külön a Zygoptera- és Anisoptera-anyagból is.