Dr. Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 13. - A Bakony hegység szitakötő-faunája (Zirc, 1980)

Irodalom - Literatur

IRODALOM — LITERATUR ARADI, M, BODÓCS, I. (1954): Die Odonaten-Fauna der Kleinen Ungarischen, Tiefebene. Fol. Ent. Hung. VII: 41—45. BENEDEK, P. (1961): Adatok a Tapolca-patak és környéke rovarfaunájához, I. Szitakötők — Odonata. Fol. Ent. Hung. XIV: 175—183. BENEDEK, P. (1962): Leányfalu és környékének szitakötő faunája. Fol. Ent. Hung. XV: 427—440. BENEDEK, P. (1965): A magyarországi szitakötők (Odonata) rendszertani beosztása — Fol. Ent. Hung, XVIII, p. 407—423. BENEDEK, P. (1965a): Adatok a Tapolca-patak és környéke rovarfaunájához, III. Odonata II. Fol. Ent. Hung. XVIII: 39—75. BENEDEK, P. (1965b): Két új Agrion faj a magyar faunában. Fol. Ent. Hung. XVIII: 625—626. BENEDEK, P. (1966): Adatok Magyarország szitakötőfaunájához (Odonata). Fol. Ent. Hung. XIX: 501—518. BENEDEK, P, DÉVAI GY, DÉVAI I. (1969): Adatok a Nyírség és a Szatmár-beregi síkság szitakötő- (Odonata-) faunájához. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XI (1968): 263—271. BENEDEK, P, DÉVAI GY, KOVÁCS GY. (1973): Ujabb adatok Magyarország szitakötő- (Odonata-) faunájához. Acta Biol. Debrecina X—XI (1972—73): 91—100. BODOR, J. (1965): A Sympetrum pedemontanum Allioni újabb lelőhely adata. Fol. Ent. Hung. XVIII: 295. BODÓCS, I. (1908): Kecskemét környékének szitakötő-faunája. Rovartani Lapok XV: 97—99. CSADA, I. (1908) : Ujabb adatok Magyarország szitakötő-faunájához. Rovartani Lapok XV: 49. DÉVAI, GY. (1962): Űj faj a hazai szitakötő faunában (Aeschna viridis Eversm.). FoL Ent. Hung. XV: 503—508. DÉVAI, GY. (1968): Die Libellen- (Odonata-) Fauna der toten Flussarme der Bodrog bei Sárospatak. Teil I. Acta Biol. Debrecina VI : 23—32. DÉVAI, GY. (1971): Die Libellen- (Odonata-) Fauna der toten Flussarme der Bodrog bei Sárospatak. Teil II. Acta Biol. Debrecina VII—VIII (1969—70): 153—160. DÉVAI, GY. (1973): A biológiai vízminőségvizsgálatok lehetőségei a szitakötők (Odonata) chorológiai-ökológiai feldolgozása tükrében. Kandidátusi értekezés, Kézirat, Debrecen. DÉVAI, GY. (1976): Az Északkeleti-Alföld szitakötő (Odonata) faunájának elemzése. Acta Biol. Debrecina, 13, Suppl. 1, p. 93—,118. DÉVAI, GY. (1978): A Barcsi Ösborókás szitakötő (Odonata) faunája. Dunántúli Dolgozatok, Term. Tud. Sor, 1, p. 65—78. DÉVAI. GY. (1978): A Barcsi Ösborókás két ritka szitakötőjének (Cordulia aeneaturfosa és Epitheca bimaculata) chorológiai-ökológiai sajátosságai — Dunántúli Dolgozatok, Term. Tud. Sor, 1, p. 79—92. DÉVAI, GY—VARGA Z. (1963): Adatok a Zempléni-.hegység szitakötő- (Odonata-) faunájának ismeretéhez. Acta Biol. Debrecina II: 3—9. JUHÁSZ, Ä. (1975): A VEAB környezetvédelmi és tájhasznosítási kutatási területéinek természetföldrajzi tájfelosztása. Magyar Tud. Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága kiadványa, Veszprém: 7—32. MUHYNÉ-HORVÁTH I, PÁLFI GY. (1958): Adatok a zsombói láp Odonata-faunájához. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis 1958/11: 121—125.