Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

—299. — Iszkaszentgyörgy, Halimba stb. bauxitja kivétel nélkül karbonátos kőzetek régi elkarsztosodott felületén, illetve vízvájta üregeiben mutatkozik. Die Bauxite von Iszkaszentgyörgy, Halimba usw. treten ohne Ausnahme an der verkarsteten Oberfläche von Karbonatgesleinen bzw. in deren Erosionshohlräumen auf. 677. KORMOS TIVADAR: Bauxit, laterit, vörösagyag. (Bauxit, Latent, roter Ton.) Bány. Koh. L., 1928, 61. évf. p. 32-36. - A bakonyi bauxit bányákról is. Auch über die Bauxitgruben des Bakony-Gebirges. 678. KORMOS TIVADAR: A Dunámul keleti részének pleisztocén korú puhatestű faunája. (Die Molluskenfauna des östlichen Teiles von Transdanubien.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1, köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. p. 1—30. — A Balaton vidéki előfordulások. Die Vorkommen der Balaton-Gegend. 679. KORMOS TIVADAR: A fejérmegyei Sárrét geológiai múltja és jelene. (Die geologische Vergangenheit und Gegenwart des Sárréls im Komitat Fehér.) Bal. Tud. Tan Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. 8. cikk, p. 1—66., 2 t. — A balatoni pontusi rétegek összefüggése a Sárréttel. Über die Verbindung der pontischen Ablagerungen des Balatonsees mit dem Sárrét. 680. KORMOS TIVADAR: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról. (LTber die Fauna des Süsswasserkalkes von Mencshcly.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1 köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. 9. cikk, p. 12. 681. KORMOS TIVADAR: Néhány szó a Halimba vidéki bauxitokról. (Einige Worte über die Bauxite der Umgebung von Halimba.) Bány Koh. L., 1932, 65. évf. p. 460-461. 682. KORMOS TIVADAR: A polgárdi pliocén csontlclet. Die pliozäne Knocheníund bei Polgárdi. Földt. Közl., 1911, 41. köt. p. 4864. — Somlyóhegy lábánál lévő mészkőbányában hipparion, rhinoceros, sus-fogakal és gazella-állkapcsokat talállak. Az itt talált fajok rendszertani sorrendben való leírása. Im Kalksteinbruch am Eusse des SomlyóBerges wurden Zähne von Hipparion, Rhinoceros und Sus, sowie Kiefer von Gazellen gefunden. Die hier gefundenen Arten werden in systematischer Reihenfolge beschrieben. 683. KORMOS TIVADAR: Üj adatok a balatonmelléki alsó-pleisztocén rétegek geológiájához. (Beitrag zur Geologie der unterplcistozänen Schichten der Balaton-Gegend.) Bal Tud Tan, Er., 1911, 1, köt. 1 r. Paleont. függ. 4. köt. 6. cikk, p. 1-50., 2 t. 684. KORN H UBER, G. A.: Geognoslische Beschaffenheit des Bakonyer Gebirges. (A Bakony-hegység gcognoszlikai állapota.) Verh. Naturk. Pressb. 1859, Jg. 4, p. 51-54. Bakonybél, Zirc, Sümeg stb. környékéről kőzetek, kövületek leírása. Beschreibung von Gesteinen und Fossilien in der Umgebung von Bakonybél, Zirc, Sümeg usw. 685. KOVÁCS LAJOS: Adatok az Eszaki-Bakony júraképződményeinek ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der Jura-ablagerungen des nördlichen Bakony-Gebirges.) Debrecen, 1931, p. 60. Diss. 686. KOVÁCS LAJOS: Ammonites-fauna a bakonyi Káváshegy középső-liászkorú üledékeiből. Eine Ammonitenfauna aus den MiUelliasschichten des Kávás-Berges im Bakony-Gebirge. Földt. Közl., 1934, 64. köt. p. 243—265. — Különböző fajok leírása. Beschreibung verschiedener Arten. 687. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi juratenger Káváshegy—lókúti részének bionómiai vonatkozásai a fácies változások tükrében. (Bionomische Verhältnisse des Káváshegy—Lókúter Teiles des Bakonyer Jurameeres im Spiegel der Fazies Wechsel.) 1. rész: A legalsó (Hethangi) liász képződmények bionómiai és üledék földtani vonatkozásai. 1. Teil: Bionomische und lilhologische Verhältnisse der basalen (LIetlangien) Schiehlen des Lias. MTA Műsz. 0. Közl, 1963, 32. köt. p. 75—91. — Az idevágó kérdéseket nem regionális értelemben tárgyalja, hanem valamely megadott juraszelvény elemzésével, a képződmények őslénytani és kőzettani facieséből levonható következtetésekkel. Die betreffenden Fragen werden nicht in regionalem Sinne besprochen, sondern anhand der Analyse gewisser angegebener Juraprofile, mit den Schlussfolgerungen, die aus den paläontologischen Angaben und der Lilhofazies der Formationen gezogen werden können. 688. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi jura lenger Kávásbegy—lókúti részének bionómiai vonatkozásai a fácies változások tükrében. (Bionomische Verhältnisse des Káváshegy— Lókúter Teiles des Bakonyer Jurameercs im Spiegel der Fazieswechsel.) 2. rész: A fiatalabb (szinemuri-lolharingiai) alsó liász képződmények bionómiai és üledék-földtani vonatkozásai. 2. Teil: Die bionomischen und lithologischen Verhältnisse der jüngeren Untórlias-Ablagerungen (Sinemurien-Hettangien). MTA Műsz. O. Közl, 1965, 35. köt. p. 173—186. — A szóbanforgó terület földtani ismertetése. Geologische Beschreibung des betreffenden Gebietes.