Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

1056. STAFF JÁNOS: Adatok a Gerecse-hegység stratigraphiai és tektonikai viszonyaihoz. (Beitrag zur Stratigraphie und Tektonik des Gerecse-Gehirges.) Földt. Int. Evk., 1900-1906, p. 161-207. - Összehasonlító adatok a Bakonnyal. Vergleichende Angaben mit Bezug auf das Bakony-Gebirge. 1057. STAUB MÓRICZ: A tőzeg elterjedése Magvarországon. (Die Verbreitung des Torfes in Ungarn.) Földt. Közl., 1894, 24. köt., p. 275—300. —- 'lobbek között Keszthely és Nagykanizsa közt, a Balaton északnyugati partján, a Tapolcai-medencében találhatók nagyobb tőzegtelepek. Unter anderen finden sich grössere Torflagerstätten zwischen Keszthely und Nagykanizsa, am Nordufer des Balatonsees, im Tapolcaer Becken. 1058. STIEBER JÓZSEF? A magyarországi felsőpleisztocén vegetáció-története az. anlhrakotómiai eredmények tükrében (1957-ig). Oberpleistozäne Vegetationsgeschichte Ungarns im Spiegel antrako tomischer Ergebnisse (bis 1957). Földt. Közl, 1967, 97. köt., p. 308—317. — A Balaton is szerepel mint lelőhely. Auel) der Balatonsee figuriert als Fundort. 1059. STRAUSZ LÄSZLÖ: Adatok a dunántúli neogén tektonikájához. Angaben zur Tektonik der transdanubischen Neogens. Földt. Közl., 1942, 72, köt., p. 40-52. - Balaton környéke és a Bakonytól északnyugatra levő vidék. Die Umgebung des Balatonsees und das Gebiet NW vom Bakony. 1060. STRAUSZ LÄSZLÖ: Adatok a várpalotai miocén faunához. Zur Fauna des Miltelmiozäns von Várpalota. Földt. Közl, 1055, 85. köt., p. 198-210. 1061. STRAUSZ LÄSZLÖ: Aprótermetű puhatestűek a dudari eocénből. Uber Kleinmollusken aus dem Mittel-Eozän von Dudar Földt. Közl.. 1060. 99. köt., p. 147-154. — A vizsgálati anyag érdekes újdonságokat tartalmazott. Ezek között van egy új faj is. Különösen fontosak a kiváló megtartású csíga-f edőíem ezek^ Das untersuchte Material enthielt interessante Neuigkeiten. Darunter gibt es auch eine neue Art. Besonders wichtig sind die ausgezeichnet erhaltenen Deckplatten von Gastropoden. 1062. STRAUSZ LÄSZLÖ: Cerithium-félék a Dunántúl középső-miocén rétegeiből. Mittelmiozäne Cerithien Transdanubiens. Földt. Int. Evk.. 1055, 43. köt., p. 1-253, 10 t. — Bakonvi lelőhelyekről is. Auch Bakonyer Lokalitäten werden besprochen. 1063. STRAUSZ LÄSZLÖ: Cerithium-tanulmányok. Cerithien Studien. Földt. Közl,, 1048, 78. köt., p. 59—73. — Cerithium pictum és szinonimáinak vizsgálata mediterrán és szarmata lelőhelyeken. Untersuchungen von Cerithium pictum und dessen Synonymen aus Vorkommen der Mediterran- und SarmatStufe. 1064. STRAUSZ LÄSZLÖ: Csigák rétegtani megoszlása a magyarországi eocénben. Über die stratigraphische Verteilung der Gastropoden in Eozän Ungarns. Földt. Közl., 1063, 93. köt., p. 349—355. — A Bakony-hegységből említi a Nummulites laevigatust. Nummulites laevigatus wird aus dem BakonyGebirge erwähnt. 1065. STRAUSZ LÄSZLÖ: Dudari eocén csigák. Die Eozängnstropoden von Dudar in Engar it. Geol. Hung. Ser. Paleont. fasc.33, p. 200. 24 l. — A dudari eocén csigafauna a második helyei foglalja el Magyarországon. Ej fajok és alfajok száma is igen jelentős. Die eozänen Gastropoden von Dudar nehmen die zweite Stellung in Ungarn ein. Auch neue Arten und Unterarten sind in beträchtlicher Zahl vorhanden. 1066. STRAUSZ LÄSZLÖ: A dunántúli pannon szintezése. Horizontierung des transdanubiseheii Pâmions. Földt. Közl.. 1041. 71. köt., p. 220—234. Klny. is. — Congeria Partsehi, C. ungula caprae, C. balatonica. 1067. STRAUSZ LÁSZLÓ: Kavics-tanulmányok a Dunántúl középső részéből. Schotlerstudien aus Mitleltransdanubien. Földt Közl.. 1052, 82. köt., p. 110-130. - Deveeser^ Hörend, Sümeg és balatonmenti vizsgálatok. Untersuchungen in Devecser, Herend, Sümeg und am Balatonsee. 1068. STRAUSZ LÁSZLÓ: A magyar medence miocén rétegeinek beosztása. (Einteilung der ungarischen Miozens Schichten.) Földt Közl, 1051. 84. köt., p. 287-308. - Ui, célszerűbb rétegtani beosztást javasol, tárgyalja a hegységszerkezeteket és ennek során a Bakonvi is említi. Eine neue, zweckmässigere stratigraphische Gliederung wird vorgeschlagen. Die tektonischen Strukturen werden besprochen und in diesem Zusam. menhang wird auch das Bakony-Gebirge erwähnt. 1069. STRAUSZ LÄSZLÖ: Mediterrán kövületek Baranyából és Várpalotáról. (Mediterrane Fossilien aus Baranya und Várpalota.) Földi. Közi, 1043, 73. köt., p. 135-150. Klny. is. — A kérdéses terület aprólékos paleontológiái és igen nagy terület geológiai vizsgálata. Eingehende paläontologische Untersuchungen des fraglichen Gebietes und geologisches Studium eines sehr grossen Gebietes.