Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

foszforitos rétegek további kutatását java­solják. \ Oui Gesichtspunkt dor Kunstdüii­get industrie wird die weitere Untersuchung der Bakonyer phosphoritführenden Schich­ten vorgesehlagen. 876. NOSZKY JKNÖ ifj.-SlKABONYI LÄSZ­LÖ: Karbonátos mangánüledékek a Bakony­hegységben. Accumulations de mineral man­ganésiferes dans la montagne Bakonv Földt. Köz!., 1953, 83. köt. p. 314-359. — A szer­zők szerint a niangánkulatásnál eddig kiala­kult munkamódszereket sok tekintetben meg kell változtatni. Nach den Ve fassern müssen in der Erkundung auf Mangan die bisher entwickelten Arbeitsmethoden in vielen Hin­sichten geändert werden. 877. NOVÁKY GYULA: A Bakonvból. (Aus dem Bakony.) Turisták h., 1934, 10. sz., p. 283—289. — A Bakony vázlatos leírása. Skizzenhafte Beschreibung des Bakony-Ge­birges. 878. OüOR LÄSZLÖ: Jelentés a Balinka II. terület eocén barnakőszénüsszletén végzett geokémiai vizsgálatokról. (Bericht über die an der eozänen Braunkohlenserie des Gebie­tes Balinka II durchgeführten geothemischen Untersuchungen.) Földt. Int. Evi Jel., (elő­zetes) 1967, p. 169-208. 879. ODOR LÄSZLÖ: Jelentés a Balinka II. terület eocén barnakőszén összleten végzett geokémiai vizsgálatokról. Report on the geo­chomical investigation of the Eocene brown­coal sequence of the Balinka II area. Földt. Int. Evi Jel., 1967, p. 315-343. 880. OLÁH JÁNOS: Balaton melléki tudó­sítások barátságos levelekben. (Berichte über die Balatongegend in Freundebriefen.) Tudo­mányos Gyűjtemény, 1834, 3. köt. p. 51 — 96. — Balatonmenti községek leírása, a fü­redi savanyúvíz, a vérkiili forrás stb. Be­schreibung der am Balatonsee gelegenen Ort Schäften, des Sauerwassers von Füred, der Quelle von Vérkút usw. 881. OPPENHEIM. PAUL: Revision der ter­tiären Echini den Venetiens und des Treii­t'iio unter Mittheilung neuer Formen. (Yene­tia és Trentino harmadkori echinidáinak re­víziója lij alakok közlésével.) Z. deutschen Geol. Gesellseh. Berlin. 1902. Bd. 54.. p. 159—283. — Többek között Schizaster ajka­ensis Oppenheim 1902, Ajkáról, eocénkorból, leírása. Unter anderen die Beschreibung von Sebizaster ajkaensis Oppenheim 1902 aus dem Eozän von Ajka. 882. OPPENHEIM. PAUL: Uber die Brack­wasser-Fauna des Eozän im nordwestlichen Ungarn. (Az északnyugat-magyarországi eo­cén karsztvíz-faunájáról.) Z deutschen Geol. Gesellscli. Berlin. 1891, Bd. 43, p. 801-811, — Ajka környékének faunájáról is. Auch über die Fauna der Eingebung von Ajka. 883. OPPENHEIM, PAUL: Uber einige allter­tiäre Faunen der österreichisch —ungarischen Monarchie. (Az Osztrák—Magyar Monarchia néhány kora-liaimadkori faunájáról.) Beilr. z. Paleont u. Geol. Österreich—Ungarn. Wien-Lpz., 1901. Bd. 13. H. 3, p. 145­184; H. 4. p. 185-277., 19 t. - Ajkai eocén­ből: Hemiaster basidecorus n. sp., Wald­heimia llarionis Davidson stb. leírása. Be­schreibung von Ucniiasler basidecorus n. sp., Wahlheimia flarionis Davidson usw. aus dtni Eozän von Ajka. 884. OPPENHEIM, PAUL: über einige Brack­wasser- und Binnen-mollusken aus der Krei­de und Eozän Ungarns. (Néhány karszt vízi és benső molluszkárúl, a magyar krétából és eocénből.) Z. deutschen Geol. Gesellsch. 1892, Bd. 44, p. 697—818. — Ajka, Csingervölgy vidéke is. Auch über die Umgebung von Aj­ka, Csingervölgy. 885. ORAVECZ JÁNOS: A Dunántúli Közép­hegység felsőtriász képződményeinek réteg­tani és fácies kérdései. Questions straligra­phiques et faciales des formations triasliques supérieures de la montagne Centrale de Transdanubc. Fohlt, Közl., 1963, 93. köt., p. 63—73. — A felsőlriász üledékek részlete­sebb tagolása a Bakony és Balaton-felvidék területéről is, a felsőtriászfáciesek területi változásai. Ausführlichere Gliederung der Oberliias-Ablagerungen auch im Baume ties Bakony-Gebirges und des Balatonhoehlandes, Veränderungen der Obertriasfazies vom Ge­biet zu Gebiet. 886. ORAVECZ JÁNOS : Stral'srnphisclte und Eaziesprohlerno . der übet triadbohen Bildun­gen ties Ungarischen Mittelgebirges. (A Ma­gyar Középhegység felső harmadkori kép­ződményeinek rétegtani és alkati problémái.) Annal. Univ. Se. Bo. Sectio Geol, 1962 63, Tom. 6.. }>. 99—108. — Bakonyi területek­ről is. Auch über Bakonyer Gebiete. 887. ORAVECZ JÁNOS: Szilur képződmények Magyarországon. Silurbildungen in Ungarn und ihre regionale Beziehungen. Földt. Közl . 1964. 94. köt., p. 319. - A Balaton-felvidék felszíni kovapalái szüurba tartoznak. Die Kieselschiefer-Ausbisse im Balalonhochland gehören zur Silur. 888. ORAVECZ JÁNOS: Szilur kőzetkavicsok földtörténeti szerepe törmelékes összleteink­ben. Uber die erdgeschichtliche Bolle silu­Sl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents