Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., I960, 6, sz, p. 323—325. — A pulai hazai barlang föltárása, csőpusztai barlang bejárása, szentgáli kőfejtő barlangban végzett kutatómunka. Erkundung der Basal l höhle von Pula, der Csőszpusztaer Höhle, sowie Forschungsarbeiten in der Höhle des Steinbruches von Szentgál. 802. MARKO LÄSZLÖ: Beszámoló a veszprémi barlangkutató csoport 1900. évi munkájáról. (Bericht über die Arbeit 1960 der Veszpréméi- Speläologengruppe.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., I960, 12. sz. p. 583586. — A Hárskút—gyeiiespusztai víznyelő, csatári barlang, a hamuházi hasadékbarlangról stb. über die Wasserschlucht von Hárskút— Gyenespuszta, die Csatárer Höhle, die Spaltenhöhle von Hamuháza. 803. MARKO LÁSZLÓ: Jelentés a veszprémi barlangkutató csoport 1964. évi munkájáról. (Bericht über die Arbeit 1964 der Speläologengruppe von Veszprém.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt.. 1965, 1-2. sz. p. 2930. — Az úrkúti Macskalyuk víznyelőben folytatott kutató munkáról és a Kabhegy északi lejtőjén az. „öregköves" víznyelőről, über die Forschungsarbeiten in der Wasserschlucht Macskalyuk von Ürkút und über die Wasserschlucht ,,öregköves" am Nordhang des Kab-Berges. 804. MARKO LÁSZLÓ: A veszprémi barlangkutató csoport 1961. évben végzett munkájáról. (Bericht über die Arbeit 1961 der Veszprémer Speläologengruppe.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., 1962, p. 49-52. - A kabhogyi barlangokról is. Auch über die Höhlen des Kab-Berges. 805. MARKO LÄSZLÖ: A veszprémi barlangkutató csoport 1962. évi munkájáról, (über die Arbeit 1962 der Veszprémer Speläologengruppe.) Karszt és Barl Kut. Tájékozt.. 1963, 5. p. 33-34. - Ürkút. Ederics feletti víznyelőről. Uber die Wasserschlucht bei Ürkút und Ederics. 806. MARKO LÄSZLÖ: Üj barlang nyílt meg a veszprémi Csatár-hegyen. (Eine neue Höhle wurde am Csatár-Berg bei Veszprém entdeckt.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt.. 1960, 6. sz. p. 321. — A barlang rövid leírása. Kurze Beschreibung der Höhle. - MAROS IMRE, lásd 939. szám alatt, Pávai Vájna Ferenccel. 807. MAROSI SÁNDOR— SZTLÄRD JENŐ: A Balaton somogyi partvidékének geomorfológiai képe. Das geomorphologische Bild der Somogyer Uferumgebung des BalatonSees. Földt. Közl, 1958, 82. köt. p, 347361. — A somogyi partot összehasonlítja az északi parttal és a Dunántúli Középhegységgel. Das Somogyer (südliche) Ufer wird mit dem Nordufer und dem Transdanubischen Mittelgebirge verglichen. - MAROSI SÁNDOR, lásd 861. szám alatt is. 808. MARSCHALL FERENC: A Zánka-Vérkúli „Margit'-forrás vízének vegyi vizsgálata. Source de Zánka près du lac Balaton. Hidrol Közl, 1930, 10. évf. p. 136-140. 809. MATYASOVSZKY JAKAB— PETRIK LAJOS: Az agyag, üveg, cement és ásványfesték, iparnak szolgáló magyarországi nversanyagok részletes katalógusa. (Ausführlicher Katalog von Ton, Glas, Zement und für die Herstellung von Färbungsmitteln erforderlichen mineralischen Rohstoffe aus Ungarn.) Földt. Int. Kiadványai, 1885, p. 87. — Városlőd! bánya adatairól is. Auch über die Angaben des Bergwerkes von Városlőd. 810. MATYI-SZABÓ FERENC: A BalinkaPusztavám közötti reménybeli barnaszénterület vizsgálata. Untersuchung des höffigen Braunkohlengebiete zwischen Bal inka und Pusztavám. Bány. Koh. L., 1965, 98. évf. p. 604-610. 811. MATYI-SZABÓ FERENC: Eocén korú reménybeli barnaszénterületek az északi Bakonyban és a Vértes nyugati előterében. Höffige Braunkohlengebiete des Eozänalters im nördlichen Bakony und im westlichen Vorraum des Vértes-Gebirges. Bány Koh. L., 1967, 100. évf. p. 243-252. - A tanulmány célja, hogy valószínűsítse az ismert szénelőfordulások folytatását, összefüggési lehetőségeit és alapul szolgáljon a kutatási terv elkészítéséhez. Der Aufsatz bezweckt die Fortsetzung der bekannten Kohlenlagerstätten, deren möglichen Beziehungen wahrscheinlich zu machen und als eine Grundlage zur Zusammenstellung von Erkundungsplänen zu dienen. 812. MATYI-SZABÖ FERENC: Az északbakonyi szénbányák vízemelésének hatása a Gaja patak vízháztartására és a karsztvízszín alakulására. Einfluss der Wasserförderung aus den Kohlenbergwerken auf den Wasserhaushalt des Gaja-Baches und auf die Gestallung des Karstwasserspiegels. Hidrol. Közl, 1966, 46. évf. 3. sz. p. 128-135. — A Gaja patak vize csapadékvizekből, rétegvizekből és karsztvízből tevődik össze. Das Wasser des Gaja-Baches setzt sich aus Niederschlag, Schichtenwasser und Karstwasser zusammen.
