Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

Turisták L., 1905, 17. évf. p. 132-140. A Keszthelyi-hegység, Szentgyörgyhegy, Kabhegy, Badacsony, és a hévízi, tapolcai ló leírása. Beschreibung des Keszthelyei" Gebirges, des Kab-Beiges und Szentgyörgy-Berges, des Badacsony, sowie des Teiches von Hévíz und Tapolca. 766. LÖCZY LAJOS, id.: Die geologischen Formationen der Balatongegend und ihre regionale Tektonik. (A Balaton-vidék földtani alakulása és regionális rétegződése.) lip., 1916, p. 716., 15 t. 767. LÖCZY LAJOS, id.: Magyarország földtani szerkezete. (Die geologische Struktur Ungarns.) Bp., 1918, p. 5—46. Klny. a Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírásából. — A Bakony-hegység általános leírása és annak megállapítása, hogy a Bakony általában északnyugatnak hajló perm-alsóki étakori rétegkomplexusból áll, csak északnyugati oldalán kísérik az eocénkor nummulites mészkövei. Allgemeine Beschreibung des Bakony-Gebirges. Es wird festgestellt, dass das Bakony-Gebirge aus einer sieh gewöhnlich nach NW neigenden permiseh-unjterkretazisehen Schichtenfolge besteht und nur am Nordwesthang wird es durch eozäne Nummulitenkalke begleitet. 768. LÖCZY LAJOS, id.: Megjegyzések a veszprémi triászmátgából és a Papodalji liászrétegekből gyűjtött fossziliákta. (Bemerkungen zu den Fossilien, die aus den Triasmergeln von Veszprém und den Liassebichten des Fusses des Papod gesammelt wurden.) Földt. Közl.. 1898, 28. köt. p. 66-67; Term. tud. Közl.. 1898. 30 köt. p. 156-157. — A veszprémi márgában talált alakok túlnyomó része puhatestű, legnagyobb mennyiségben a st. eassiani alakok vannak jelen. Die meisten, in den Veszprémer Mergeln gefundenen Formen sind Mollusken. in grössler Zahl sind St. Cassianer Formen vorhanden. 760. LÖCZY LAJOS, ifj.: A Balaton-felvidék hegyszerkezeti képe Balatonfüred környékén. Geotektonischer Aufbau des Balatonhochlandes in der Umgebung von Balatonfüred. Földt. Int. Evi Jel, 1916, p. 353388. — A hegyképződés főokának megállapításáról szóló tanulmány. Fin Aufsatz über die Hauptursache der Gebirgsbildung. 770. LÖCZY LAJOS, ifj.: A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék heg\ szerkezeti és hidrológiai viszonyai különös tekintettel a széndioxidgáz és savanyúvíz feltárására. Die tekt. und hydr. Verhältnisse der Gegend zwischen Balatonfüred und Aszófő mit besonderer Berücksichtigung der Erschliessung des Kohlendioxidgases und Sauerwassers. Földt. Int. Evi Jel,, 1929:32, p. 71-125. Morfológiai, sztratigráfiai, tektonikai és hidrológ ai kutatások elemzése. Analysen der morphologischen, stratigraphischen, tektonischen und hydrologischen Untersuchungen, 771. LÖCZY LAJOS, ifj.: A csonkamagyarországi só- és szénhidrogénkutatások irányelvei és célkitűzései. Richtlinien und Ziele der Salz- und Kohlenwasserstoff-Forschungen in Rumpfungarn. Földt. Int. Evi Jel., 1933-1935, p. 401-462. - A medencerendszer hegyszerkezete és paleogeográfiája során tárgyalja a Bakony-hegységet is. Bei der Analyse der Tektonik und Pläögeographie des Beckensystems wird auch das Bakony-Gebirge mit besprochen. 772. LÖCZY LAJOS, ifj.: A Dunántúl hegységszerkezetéről. Uber die Tektonik Transdanubiens in Ungarn. Földt. Közl., 1925, 55. köt. p. 57—63. — Tárgyalja a Bakonyt és a Balaion-felvidéket is. Sowohl das Bakony-Gebirge, als auch das Balatonhochland werden mit besprochen. 773. LÖCZY LAJOS, jun.: Die Geologie von Westserbien und der pannonischen Mittelgebirge. (Nyugatszerbia és a pannon középhegység földtana.) Cungr. Géol. Intem. Comptes Rendu de la 14. session en Espagne Madrid, 1926, fasc. 2., p. 689-691. - A Bakony-hegység mint összekötő a Déli-Kárpátok és az Alpok között. Das Bakony-Gebirge als ein Verbindungsglied zwischen den Südkarpathen und den Alpen. 77a. LÖCZY LAJOS, ifj.: Igazgatói jelentés az 1936. évről. Direktionsbericht über das Jahr 1936. Földt. Int. Evi Jel,, 1936/38, 1. köt. p. 3—80. — A bakonyi triász kövületekről és az úrkúti mangánbányáról is. Auch über Fossilien der Bakonyer Trias und die Mangangrube von Úrkút. 775. LÖCZY LAJOS, ifj.: Igazgatói jelentés az 1938 évről. Direktionsbericlit über das Jahr 1938. Földt. Int. Evi Jel., 1936/38, 1. köt. p. 115—135. — Zirc, Lókút, Pénzeskút közötti terület bauxit és mangánéreelőfordulások lehetősége szempontjából. Die Möglichkeit der Entdeckung von Bauxit- und Manganerzlagerstätlen im Räume zwischen Zirc, Lókút und Pénzeskút wird besprochen. 776. LÖCZY LAJOS, ifj.: Igazgatói jelentés a Földtani Intézet 1943. évi működéséről. Direktionsbericlit über die Tätigkeit der Ung. Geologischen Anstalt im Jahre 1943. Földt. Int. Evi Jel, 1943, p. 1-94. - A