Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
737. LÁNC SÁNDOR: A Bakony geomorfoló giai vázlata. (Skizze der Geomorphologie des Bakony-Gebirges.) Karszt es Barl Kut. Tájékozt.. 1062, p. 86-91. - A Bakonyban a töréses szerkezet kimutatható, sőt még redőképződés is látszik a hegység kialakulásában, lm Bakony-Gebirge lässt sieh clic Bruelislruklur nachweisen, ja sugar die Faltenbildung lässt sieb in der Entstehung des Gebirges erkennen. 738. LÁNG SÁNDOB: A Balaton 1947. évi magas vízállása. (Der I lochwasserstand des Balatonsees in 1947.) Ilidről. Közl., 1947, p. 64—66. — Szigligeti-öböl, a Keszthelyihegység lábánál lévő víztükör adatai. Angaben des Wasserspiegels in der Szigligetei 1 Bucht ain Fusse des Keszlbclyer Gebirges. 739. LÁNC; SÁNDOR: Karszt forrásokra vonatkozó nié: esek eredményei 1940—1942-ből. (Ergebnisse der Messungen von Karstquellen in 1940-1942.) Hidrol. Közl., 1942, p. 197—200. — Tapolcai Tavasbarlang, Koloska-völgyben levő források stb. eredményei is. Auch die Ergebnisse über den líöhlenteich von Tapolca, sowie über die Quellen im Koloska-Tal. 740. LÄNG SÁNDOR: Karszttanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Etudes relatives au phénomènes karstiques se présentant dans les montagnes Centrale de Transdanubie, Hidrol. Közl., 1948, 28. évf, p. 49-52. — Vonatkozik a Bakonyra is. Auch über das Bakony-Gebirge. 741. LÁNYI JÁNOS: Az Oroszlány és Balinka között elterülő barnakőszénmedencének geofizika vizsgálata. (Geophisical investigations in the eocene lignite-basin between Oroszlány and Balinka.) Geofizikai Közi, 1964, 13. köt. p. 249—261. — A mérések földtani célja a harmadkori medence aljzatának meghatározása. Der geologische Zweck der Messungen besteht in der Bestimmung des Untergrundes des Tertiärbeckens. 742. LÁSZLÓ GÁBOR: A Balatonmelléki tőzeglápok és berkek. (Torfmoore und Sümpfe in der Balatongegend.) Bal. Tud. Tan. Er., 1. köt. 1. r. /. szakasz, p. 567—577. — 'Tapolca. Tördemic, Balatonederics stb. vidéke. Umgebung von Tapolca, Tördemic, Balatonederics usw. - LÁSZLÓ GÁBOR, lásd 26. szám alatt, Bab lenegger Róberttal is. 743. LÁSZLÓ GÁBOB-EMSZT KÁLMÁN: Jelentés az 1905. év folyamán eszközölt geológiai tőzeg- és lápkutatásról. Bericht über geologische Torf- und Moorforschungen im Jahre 1905. Földt. Int. Evi Jel., 1905, p. 212-232 és 248-272. - A kutatás kiterjed a Bakonyra is. Die Forschungen umfassen auch das Bakony-Gebirge. 744. LÁSZLÓ GÁBOR— EMSZT KÁLMÁN: Jelentés az 1906. év folyamán eszközölt geológiai tőzeg- és lápkutatásrói. Bericht über geologische 'Torf- und Moorforschungen im Jahre 1906. Földt. Int. Evi Jel., 1906, p. 215—234. — A tihanyi lápok, a Szigliget— Tapolcai-öböl vidékéről is. Auch über die Moore von Tihany und über die Umgebung der Szigliget— Tapolcaer Bucht. 745. LÁSZLÓ GÁBOR— EMSZT KÁLMÁN: A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. (Die Torfmoore und deren Vorkommen in Ugnarn.) Földi. Int. Kiadványai, 1915, p. 155. 8 t. — Veszprém megyei adatok is. Auch mit Angaben über das Komitat Veszprém. 746. LEÉL-ÖSSY SÄNDOR: Adatok a dunántúli bazaltfelszíneken kialakult lefolyástalan mélyedések, kőtálak eredetéhez. (Beiträge zur Genese der auf den Basaltflächen Transdanubiens entstandenen abflusslosen Depressionen, Steinschüssel.) Földr. Ert., 1959, 2. füz. p. 271-273. - Fő kutatási terület a Kabhegy, de találunk adatokat Lázhegyről, Kovácsi-hegyről stb. is. Der Hauptgegenstand der Untersuchungen ist der KabBerg, doch gibt es Angaben auch über den Láz- und Nagykovácsi-Berg usw. 747. LEEL-ÖSSY SÁNDOR: A cserszegtomaji kútbarlang. Die Brunnenhöhle von Cserszegtomaj. Hidrol. Közl., 1953, 33. évf. p. 309 —313. — A barlang keletkezését tárgyalja és a kínnyéken folyamaiban lévő nyersanyagkutatások számára szolgáltat fontos adatokat. Die Entstehung der Döhle wird besprochen und wichtige Angaben über die Sueharboilen im betreffenden Gebiet werden geliefert. 748. LEEL-ÖSSY SÁNDOB: Jelentés az 1959. évi karszt- és barlangkutatásaimról. (Bericht über meine Karst- und Höhlenforschungen im Jahre 1959.) Karszt és Barl, Kut. Tájékozt., 1959. p. 29—31. — Bakonyi adatsorral. Mit einer Beihe von Angaben auch über das Bakony-G obirge. 749. LEEL-ÖSSY SÁNDOB: Magyarország karsztvidékei. (Die Karstgebiete von Ungarn.) Földr. Ert., 1960, 9. évf. p. 490-494. — Eszaki-, Déli-Bakony, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység dalamit karsztjairól. Uber die Dolomit-Karste des nördlichen und südlichen Bakony-Gebirges. des Balatonhochlandes und des Keszthelyer Gebirges.
