Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

713. Kill VA XX E. 11 UTTER ERIKA: Zöldolgák a magyarországi alsóooeén rétegekből. Algues vertes des couches éocénes inf. de la Hongrie. Földt. Közl, 1957, 87. köt. p. 447 —451. — Zöldalga maradványok a londoni emeleti transzgresszió előrehaladásaként jelentkeznek pariközeli kifejlődésekben. Ürkút, dudául gyűjtés. Fossilien von Grünalgen treten als Zeichen des \ orrückens der Londoner Transgression in den küstennahen Ausbildungen auf. Aufsammlungen in Ürkút und Dudar. 714. KROLOPP ENDRE: A tihanyi felsőpleisztocén mollusca-fauna. La faune de mollusques du pleistocene supérieun de Tihany. Földt. Int. Evi Jel, i957/58, p. 505 —511. — Három új faj leírása — Beschreibung von drei neuen Arten: Pisidium milium Held, Vertigo alpestris Aid., Semiiimax kotulae West. 715. KUBOVICS IMRE: A vulkáni hegységek beszakadásos szerkezete. (Die Kalderenstruktur vulkanischer Gebirge.) Földi. Közl, 1962, 92. köt. p. 280-296. - A vulkáni kaldera kialakulásának egyik felfogása, hogy a keletkezést a kiürült magmakamra beszakadásával magyarázzák, melynek jellegzetes példái a balatonfelvidéki bazaltvulkánok. Nach einer der Auffassungen über die Entstehung von vulkanischen Kalderen wird die Entstellung mit dem Einbruch des Magmaherdes erklärt, dessen charakteristisches Beispiel durch die Basaltvulkane des Balatonhochlnndes angegeben ist. 716. KULCSÁR KÁLMÁN: A Gerecse-hegység középső liászkorú képződményei. Die mittelliassischen Bildungen des Gcreesegebircces. Földt, Közl, 1914. 44. köt. p. 54-80. - A képződmények elterjedése kapcsán említi a Tűzköveshegyct, Ürkútot és Csernyét. lm Zusammenhang mit der Verbreitung der Formationen werden Tűzköves-Berg, Ürkút und Csernye erwähnt. 717. KUTASS Y ENDRE: Adatok a déli- és északi-Bakony triász- és krétakori lerakodásainak ismereléhez. Beiträge zur Kenntnis der Trias und Kreide Ablagerungen des südlichen und nördlichen Bakon v. Földt. Int, Evi .Irl, 1933-55, p. 1591-1604. - Liter, Királyszentistván, Tótvázsony, Ajka, Szőc, öcs, Sümeg, Tapolca stb. — usw. 718. KUTASS Y ENDRE: Adatok a Vértes- és bakonyhegységi fődolornit faunájának ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der Fauna des norischen Uaupldolomites in Ungarn. Földt. Közl, 1933, 63. köt. p. 12-19. - A fajok leírása. A veszprémi Aranyos-völgyből egy igen szép Megalodus columbella Guemb példány került elő. Beschreibung der Arten, lm Aranyos-Tal von Veszprém wurde ein sehr schönes Exemplar von Megalodus columbella Guemb gefunden. 719. KUTASSY ENDRE: A heterastridiumok előfordulása a magyarországi triászban. Das Vorkommen der lieterastridien in der ungarischen Trias. Math és Term, lud, Ert., 1930, 47. köt. p. 387-402. - Adatok a veszprémi Jeruzsálem-hegy márgáinak kövületeiről. Beiträge zur Kenntnis der Fossilien der Mergel des Jeruzsálem-Berges von Veszprém. 720. KUTASSY ENDRE: Jelentés az 1G36. év nyarán a Bakony-hegységben végzett kövületgyűjtési munkálatokról. Bericht über die im Sommer des Jahres 1936 im BakonyGebirge verrichteten Fossiliensammlungsarbeiten. Földt. Int. Evi Jel, 1936/38, 4. köt. p. 1477—1 178. — Zirc, Sümeg, Szőc községek határában eszközölt gyűjtési munkálatoknál a fősúly a fődolornit és dachsteini mészkő faunáján van. Bei den Aufsammlungen in der Nachbarschaft der Gemeinden Zirc, Sümeg und Szőc wurde das Hauptgewicht auf die Fauna des Hauptdolomites und des Dachsteinkalkes gelegt. 721. KÜPPER, HEINRICH: Ausztria földtani kutatásának újabb eredményei és jelentőségük Magyarország földtana szempontjából. Neuere Resultate der Geologie Österreichs, sofern sie für die Geologie Ungarns von Bedeutung sein können. Földt. Közl, 1065, 95. köt. p. 292-297. - A Bakony és az osztrák Déli-Alpok földtani képe között nagyfokú egyezés mutatható ki. Zwischen dem geologischen Bild des Bakony-Gebirges und der österreichischen Südalpen kann eine grosse Übereinstimmung nachgewiesen werden. 722. KUPPER, HEINRICH: Elemente eines Profils von der böhmischen Masse zum Bakony. (Elemei egy profilnak a cseh masszívumtól a Bakon vig.) Z. d. deutsch. Geol Ges. 1964, Bd. 116, p. 308-311. 723. LACZKÖ DEZSŐ: Az 1911 július 8-i földrengés Veszprémben. (Das Erdbeben vom 8. Juli 1911 in Veszprém.) Földt. Közl, 1912, 42. köt. p. 42—43. — Veszprémen kívül a földrengés erősen érezhető volt Almádiban és Aligán. Ausserhalb der Stadt Veszprém war das Erdbeben in Almádi und Aliga spürbar. 724. LACZKÖ DEZSŐ: őstörténeti adatok a Balaton környékéről. (Paläohislorische Angaben über die Umgebung des Balatonsees.) Veszprém, 1929, p. 27., 2 t., 2 térk. — Ság-