Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
jok leírása : Beschreibung folgender Alten: BJiacophyllites bueovinicus Uhl. var. hungarica nov. var., Phylloceras Bonarellii Bett, var, anatolica Meist am Gug. — usw. 700. KOVÄCS LAJOS: Nyirád környékének földtani viszonyai. Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Nyirád. Földt. Int. Evi Jel., 1945, p. 221-240. 701. KOVÁCS LAJOS: Posidonomyás rétegek kifejlődése az északi-Bakony alsó-liász csoportjában. (Die Ausbildung der posidonomyenführenden Schichten in der UnlerLias-Schichtengruppe des nordöstlichen Bakony-Gebirges.) Debrecen, 1949. 8 p. K'.ny. Acta Geologica et Paleontologicá-ból. 702. KOVÁCS LAJOS: Über eine neue Posidonomya-Art aus den älteren Schichten des unteren Lias im Bakony-Gebirge. (Egy új Posidonomya-fajtáról, a Bakony-hegység alsó liászának idősebb rétegeiből.) Földt. Közl,, 1943, 73. köt. p. 260-267. - Lókúti dombok rögeiben talált új posidonomya-nak leírása. Beschreibung der in den Schollen der Lókúter Hügel gefundenen Posidonomyen. 703. KOVÁCS LAJOS: Die Wiederspiegelung klimatischer Wirkungen in den jurassischen Ablagerungen. (Éghajlati hatások visszatükröződése a jurakori üledékekben ) Nehézipari Műsz. Egyet. Idegennyelvű Közl,, I960, 21. köt. p. 155—162. — Káváshegyi és lókúti dombon végzett vizsgálatok eredménye. Ergebnisse der am Káváshegy und auf dem Lókúter Hügel durchgeführten Untersuchungen. 704. KÖRÖSSY LÁSZLÓ: Magyarország medence területeinek összehasonlító földtani szerkezete. Comparison between the geological structure of the basin regions of Hungary. Földt. Közl,, 1963, 93. köt. p. 155172. — Hazánk területén hét nagyszerkezeti egységet lehet megkülönböztetni. Ezek közölt szerepel a Közép-Dunántúli nagyszerkezeti egység. Auf dem Territorium Ungarns lassen sich sieben megatektonisehe Einheiten unterscheiden. Darunter figuriert auch die Einheit von Mittel-Transdanubien. 705. KÖRÖSSY LASZLO: Nyugatmagyarországi medencék rétegtani és szerkezettani felépítése. Slratigraphischer und tektonischer Bau der westungarischen Becken. Földt. Közl, 1965, 95. köt. p. 22-36. - Foglalkozik a balatonmelléki kristályos vonulattal is. Auch der Kristallinzug der Balaton-Gegend wird mit besprochen. 700. KRETZÖ1 MIKLÖS: Befejező jelentés a csákvári barlang őslénytani feltárásáról. Rapport final des fouilles paléontologiques dans la grotte de Csákvár. Földt. Int. Evi Jel.. 1952, p. 37—55. — A barlang különböző korú faunájának leírása, közöltük az. Asinus hydruntinus bakonyi lelőhelyről is. Beschreibung der verschiedenalten Fauna der Höhle, und zwar auch von Asinus hydruntinus aus einem Bakonyer Fundort. 707. KRETZÖI MIKLÖS: Die Hipparion-Fauna von Győrszentmárton in Nw. Ungarn. (Az ENy-Magyarországi Győrszentmárton Hipparion-faunája.) Annal Alas Hung. P. Mineral, et Paleont., 1965, 57. köt. p. 127 — 143. — Adatok Pannonhalmáról is. Auch mit Angaben über Pannonhalma. 708. KRETZÖI MIKLÖS: A legidősebb magyar ősein lös lelet. Les plus ancien vestige fossile de mammifère en Hongrie. Földt. Közl, 1953. 83. köt. p. 273-277. - A dudari kőszénösszlet fedőjében települt lelet, mely jórészt csak borda-maradványokból áll, a legrégibb magyar ősemlős lelet, és világviszonylatban is a legrégibb szirénmaradvány. Ein Fund aus dem Hangenden der Kohlenserie von Dudar. Er besieht grösstenteils aus Rippenresten. Der älteste ungarische Paläomammalien-Eund und der auch im Weltmassstab älteste Sirenen-Rest. 709. KRETZÖI MIKLÖS: Matériáién zur phylogenetischen Klassifikation der Aeluroideen. (Anyag az Aeluroidák filogenetikai osztályozásához.) X-iéme Congres International de Zoologie. Section 8. Paléozoologie et Zoogeographie. Bp., 1929, p. 1293-1355. - Pleisztocén-korból Drepanodon Méhelyi Kretzói 1929, Ürkútról. Drepanodon Méhelvi Kretzói 1929 aus dem Pleistozän von ürkút. 710. KRETZÖI MIKLÖS: Cj Eomyida a Bakonvból. New Eomvida the Bakonv mountains. Földt. Közl, 1952, 82. köt. p. 88-89. - KRETZÖI MIKLÖS. lásd 105. szám alatt, Bertalan Károlynál is. - KRETZÖI MIKLÓS, lásd 543. szám alatt, Jugovics Lajos—Csánk Elememével is. 711. KRETZÖI MIKLÖS-NOSZKY JENŐ. ifj. : Saurius-log a bakonyi bauxitképződményből. (Saurien-Zahn aus der ßauxitformauon des Bakony-Gebirges.) Földt. Közl. 1951. 81. köt, p. 333. — Olaszfalu halárában a Boszorkányhegyen talált csonttöredék. Knochenrest, der am Boszorkányhegy (Llexenberg) bei Olaszfalu gefunden wurde. 712. Krisztobalit v hat- kellovejszkib radioljaritah gor Bakony. Moszkva, 1965, p. 521 —536. Klny. Problemü geohimii-bol.
