Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

633. KOCH SÁNDOR—

GRASSELLY GYULA : Magvai országi mangánérc-előfordulások ásványai. (Die Mineralien der ungarischen Manganerzvorkommen.) MTA Míísz. Tud. O. Közl., 1952, 5. köt. 3. sz. p.99-118. - Ürkút és Eplény vidéke is. Auch die Uiugechen 631. KOCH SÁNDOB-GRASSELLY GYULA: The manganese ore mineral occurence. (A mangánérc előfordulása.) Acta Univ. Szeged, Ada Mineralogica-Petrographica Szeged, 1951. p. 1—14. — Ürkút i és ep'ényi mangánérc-előfordulások és ezek vizsgálatának eredményei. Die Manganerzlagerstätten von ürkút und Eplény und die Ergebnisse deren Untersuchungen. 635. KOKA Y JÓZSEF: Adatok a várpalotai perspektivikus kutatásról. (Reit rag zu den perspektivischen Forschungsarbo'ton in Várpalota.) Földt. Közi, 1959, 39. köt. p. 178 —179. — A feltárt rétegsorról, továbbá az eddigi eredmények összefoglalása. Beschreibung der erschlossenen Sclrehlenfolge und Zusammenfassung der bisherigen Ergebnisse. 630. KOKA Y JÓZSEF: A Bakony-hegység felső tortonai képződményei. Obertortomsche Ablagerungen des Bakony-Gebirges. Földt. Közl., 1967, 97. köt. p. 74-90. - A Bakonyhegység területén a felső tortonai korszakban létrejött földtani változásokról, über die im Räume des Bakony-Gebirges in der Spättortonzeit statlgefundenen geologischen Veränderungen. 637. KOKA Y JÓZSEF: A dunántúli helvêttortóniai határ kérdése. La limite entre 1'Helvétien et le Tortonicn en Transdanubie. Földt, Közl., 1959, 89. köt. p. 402-106. A hogységképző mozgások kél emelet, határán nem mindig nagy erőmegnyilvánulással jelentkeznek. Így például a Mecsekben a tortóniai-sznrinata halár viszonylag nyugodtan telt el, míg a Bakonyban ugyanakkor 100 m-es nagyságéi diszlokációk jelentkeztek. Die gebirgsbildenden Bewegungen an der Grenze von zwei Stufen äussern sich nicht immer mit grossem Dynamismus. So z.B. im Mecsek-Gebirge herrschte an der Torlo-Sarmat-Grenze verhältnismässige Ruhe, während im Bakony-Gebirge zur gleichen Zeit Dislokationen von 100 M Grösse entstanden. 63S. KOKA Y JÓZSEF: Hegységképződési elméletek Bakony-begységi adatok tükrében. Tectonic theories in the light of Bakony mountains evidence. Földt. Közl.. 1968. 98. köt, 3-4. fiiz, p. 381-393. - Tárgyalja az 1956 óta eltelt idő földtani kutatásainak és a bányászati tevékenységnek adatait. Es werden die Angaben der geologischen Erkun.dungsarbeiten und Bergbautätigkeit seil 1956 besprochen. 639. KÓKAY JÓZSEF: Llegységszorkezeli mozgásviszonyok Várpalota környékén. Tek* tonische Bewegungsverhältnisse in der Umgebung von Várpalota. Földt. Közl., 1950, 86. köt. 1. fűz. p. 17-29. - Délkelet-Bakony, Sárrét környéke is a vizsgált területek közé tartozik. Auch die Umgebung des südöstlichen Bakony-Gebirges — Sárrét — gehört zu den untersuchten Gebieten. 640. KÖKAY JÓZSEF: A Herend-Márkó barna kőszén terület földtani és őslénytani vizsgálata. Geologische und paleontologische Untersuchungen des Braunkohlengebieles von Herend—Márkó, im Bakony-Gebirge, Ungarn. Geol. Flung. Ser. Paleont. fasc. 36. p. 119., 14 t. — A vizsgálatnál a fősúlyt a puhatestű faunára helyezték, de nagy számban kerültek elő foraminiferák, sőt az üledéksor egyes kifejlődéseiben korallok is előfordultak. Bei der Untersuchung wurde das Hauptgewicht auf die Molluskenfauna gelegt, aber in grosser Anzahl wurden auch Foraminiferen gefunden, ja in manchen Fazies der Schichtenfolge kommen sogar Korallen vor. 641. KÖKAY JÓZSEF: Távlati mélykutatás Várpalotán. Prospections á Várpalota, Földt. Int. Evi Jel. 1957/58, p. 231-241. - Nagy meglepetésként az idősebb helvét i rétegsor teljes egészében hiányzott. Als eine grosse Überraschung für die Geologen hat das ganze stratigraphische InterWall des älteren Helvets gefehlt. 642. KÖKAY JÓZSEF: Várpalotai szarmata. Le Sarmarien de \ árpalota. Földt. Közl., 1954, 84. köt. p. 29—40. — A szarmata lenger medencéié a földtani idők folyamán állandóan kelet—délkelet felé tolódott el. Das Becken des sarm

arischen Meeres hat sich mit der Zeit stets ost—

südoslwärts verschoben. 643. KOLOSVÄRY GÁBOR: Adatok a magyarországi jura-időszaki korallok ismeretéhez. Beiträge zur Kenntniss der fossilen Korallan der Jurazeil in Ungarn. Földt Int. Közl.. 1951. 84. köt. p. 235-213. - A Földt. Int. és a Nemzeti Múzeum Föld- és Öslénytára gyűjteményéből való anyag vizsgálata. A hazai titonkorallfaunánk zöme a Bakonyhegységben található. Untersuchung des Materiales aus den Sammlungen der Ungarischen Geologischen Anstalt und der Abteilung für Geologie und Mineralogie des Ungari(il