Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
507. .JAKl'CSNE NELBBANDT ERZSÉBET: Óriás növésű Pyigulifera faj Ajkáról, Gigantisch gewachsene P\ rgulifera species aus Ajka. Földt. Közl., 1949, 79. köt, p. 119-125. 508. JÁNÜSSY DÉNES— DARNAY-DORNYAY BELA: A Sikaliktya-harlang (Keszthelyihegység) szubfosszilis faunája. (Die silbfoSsile Fauna der Sikaliktya-Höhle im Készthelyér Gebirge.) Vertebrata Hung Mu . Hist. Nat. Hung., 1961. Tom. 3. p. 119-122. Az üledékből kiásott csontok mellett ősemberi kultúrniaradványokat is talállak. Neben den, aus dem Sediment ausgegrabenen Knochen wurden auch Urinenschcnkulturcn angetroffen. 509. JANTSKY BËLA: Adatok Ugod-Homok« bödöge környékének földtani viszonyai boz. Contributions a la connaissance des relations géologiques des environs de Ugod et Homokbödöge. Földt. ïnt. Evi Jel, 1952, p. 29-31. — Koch rétegtani sorrendjét fogadta el és ennek a felfogásnak alapján kőszénkutatásra alkalmas területnek tekinthető, Koch's stratigraphisché. Aufeinanderfolge wird angenommen und anband dicsei' Auffassung kann das betrachtete Gebiet als für Sucharbeiten auf Kohle geeignet betrachtet werden, 510. JANTSKY BELA: A Velencei-hegység földtana. Géologie de la montagne de Velence. Geol. Hung i Ser. Geol., Tom. 10. p. 1—174. — A vizsgálatok a nagyszerkezeti helyzet tisztázását tűzték ki célul, azonkívül a hegység magmás képződményeinek megismerésére is irányullak. Számos utalást találunk a Balaton-felvidékre is. Die Untersuchungen haben die megátektonische Lage zu klären bezweckt. Ausserdem wurde auch die Erkennung der Magmatité des Gebirges angestrebt. Es gibt auch zahlreiche Hinweise auf das Balatchhochland. 511. JÁRÁNYI ISTVÁN: Magmás kőzetek biokémiai mállasztása. Experimental biochemical weathering of igneous rocks. Földt Int. Evi Jel., 1965. p. 533-556. — A kísérlethez a bazaltot a Haláphegy keleti oldaláról vették. Der Basalt zum Experiment wurde vom Ostabhang des Haláp-Bergés genommen. 5.12. JASKÓ SÁNDOR: Abráziós platómaradványok a Bakony nyugati peremén. (Uberreste von Abrasion s pia tea u s am Westrand des Bakonv-Geb'rges.) Földr. Közl.. 1935, 63. köt. p. '20-23 - Németbánya, Bakonykoppány stb. vidéke. Die Umgebung von Németbánya, Bakonykoppány usw. 513. JASKÓ SÁNDOR: Adatok a bakonvi karszt ismeretéhez. (Angaben zur Kenntniss des Bakonyer Karstes,) Turisták L., 1936, p. 58—59. — A Bakony eddig ismeretiéit karsztképződményeinek leírása: Alívai fofrásló és a Szentgáli kőlejlő egyik még ki nem kutatott barlangja. Beschreibung der" bisher unbekannten Karstbildungen des Bä* kony-Gebirges; Der Döhlenleicb von Attya Und eine bisher unerkundete Höhle deá Steinbruches von Szentgál, 514. JASKÓ SÁNDOR: A Bakony és vizei, (Das Bakony-C ebiige und seine Gewässer.) Természetjárás, 1960, 6. évf. 2, sz., p, 4—5. 515. JASKÓ SÁNDOR: A balatonfelvidéki és észak-bakonyi patakok vízhozamának kap-* csolata a földtani felépítéssel, Beziehung der Abflussmengen der Bäche iiii Oberland des Balaton und im nördlichen Teil des Bakony Gebirges zum geologischen Aufbau, Iltdr'oL Közi. 1961, 41. évf. p, 75-^84., térképek, — 17 nagyobb patakról adatsorral. Eine Reibe Von Angaben über 17 grössere Bäche, 516. JASKO SÁNDOR: A bauxit elterjedése a Dunántúli Középhegységben lîauxil-Vorkommet! im Transdanubiseben Mittelgebirge. Bány. L, 1956, 89. évf. p, 621-624. - A Dunántúli Középhegységben csak a fődoloffiit és a dachsleini mészkő fölé települt bauxit rétegeket találunk, Az eplényi bauxitról is, lm Transdanubischen Mittelgebirge können nur über dem Haifpldolornit und dein Daehsteiiikalk lagernde Bauxitschichien angetroffen werden, Auch über die Bauxite VOn Eplény, 517. JASKO SÁNDOB: Bauxit-toloproncsok Veszprém és Nagyvázsony környékén. Reste Von BauxillagCrn in der Umgebung von Veszprém und NägVvazsonv. Fohlt Int, Evköny, 1957, 48. köt. p. 025-529. - Jelentősebb tömegű halmozott bäuxitrofiesok: Csatárbegy és Tekerßsvölgy, Ürkút, Szentgál, Nemesvámos, Keszlcrlahyä stb, vidékén. Grössere umgehäufte Bauxittrümmer: CsatárBerg, Tekeres-Tal, Ürkút, Szentgál, Neírtosvámos. Keszlerlanya Und Umgebung, 518. JASKO SÁNDOR: A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységben. Relationship hotWeefJ the geological structure and the extension of karstic-walers in the Transdi bian central range. Ilidről Köz!., 1959, 39. évf. p. 289—297. — Bakonyi bő adatsorral. Mit reichlichen Angaben über das Bakony* Gebirge. 519. JASKO SÁNDOB: A Kisbalaton tőzegterületének geológiai fejlődéstörténete. Geo* logische Entwicklungsgeschichte des Torflagers von Kisbalaton. Beszámoló a Földt, Int. VltäüleseirÖl, 1947, p. 77-86.
