Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
477. HOJNOS REZSŐ: Adalok a magyarhoni fosszilis radiolariák ismeretéhez. Beiträge zur Kenntniss der ungarischen fossilen Radiolaren. Földt. Közl, 1916, 46. köl. p. 262 —284. — Csernyérői — aus Csernye — : Haexastiliis priinaeyus R., Felsőőrsről — aus Felsőörs - Staurolonche Hanlkenii, Caenosphaera bakonyiana. 478. HOJNOS REZSŐ: A Balaton északnyugati peremének triász képződményeiről., Uber die Triasbildungen vom nordwestlichen Rande des Balaton Sees. Földt. Szende, 1932, 1. köt. p. 129-137. 479. HOJNOS REZSÓ: A dolomit keletkezése. (Die Entstehung des Dolomites.) Terin. tud. Közl., 1922. 54. köt. p. 67-68. - Adalok a Balaton környéki dolomitokról. Beiträge zur Kenntnis der Dolomite der Balatort-<legend, 480. HOJNOS BEZSO: Sümeg geológiájához. Über die Eozän- und Kreidebildungen von Sümeg. Főidt. Int. Evi Jel:. 1939-1910. I. köt. p. 275—313. — A város földtani felépítésében a következő rétegek vesznek részt: Holocén, diluvium, pannóniai-pontusi emelet, miocén, eocén, kréta, jura. triász. Am geologischen Bau der Stadl sind folgende Formationen beteiligt: Holozän, Diluvium, Pannon (Pont), Miozän, Eozän, Kreide, Jura, Trias. 481. HOBTOLANYI GYULA: Javaslat a Veszprém megyei Tapolca tavasbarlangjának kutató munkáira vonatkozóan. (Vorschlag bezüglich der Forschungsarbeiten im Höhlenteich von Tapolca im Komitate Veszprém.) Karszt és Barl, Kut Tájékozt., 1963, p. 136-137. 482. HORTOLANYI, GYULA : A tapolcai tavasbarlang vízalatti folytatásának felfedezése. Entdeckung der Fortsetzung der Tapolcáéi' Tavasbarlang Höhle unter dem Wasser. Karszt és Barlang. 1962, 1. félév, p. 33—36., képek. — A barlangrendszer leírása. Beschreibung des Dölilensyslenis. 483. ITORUSITZKY FERENC: Magyarország triász-képződményei a nagyszerkezet tükrében. (Die Triasablagerungen von Ungarn im Spiegel der Grosstektonik.) Földt. hit. Evk., 1961, 49. köt, p. 267-278. - Bakonyi és Balaton-felvidéki adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge und das Balatonhochland. 484. HORUSITZKY HENRIK: A lösz. (Der Loss.) Term. tud. Közl, 1899, 49-52. pótfűz, p. 75—83. — A bakonyi lösz keletke. zése és kövületei. Uber die Entstehung und ; 'Fossilien der Bakonyer Lössablagerungen. 485. HORUSITZKY HENRIK: löszterületek Magyarországon. (Lössgebiete in Ungarn.) Földt. Közl, 1898. 28. köt. p. 29-36.. -r A bakonyi lösszterületekről is. Auch über die Lössgebiete des .Bakony-Gebirges. . , 486. HORVÁTH ANNA: Ausseites Fülöpi n. sp.' (Ceph.) a hárskúti (Bakony-hegység) alsókréta rétegekből. Ausseites Fülöpi n. Sp. (Ceph.)- du crétacé inférieur de Hárskút. Földt. Int, Evi Jel, 1962, p. 145-156. - Az itl talált Ausseites Fülöpi n. sp. leginkább az Ausseites ausseanus fajhoz hasonlít. Die hier gefundene Art Ausseites Fülöpi n. sp. ist am ehesten der Art Ausseites ausseanus ähnlich. 487. HORVÁTIT ANNA: Üj kagylócsoporl a Kárpát-medence kréta-időszaki képződményeiből. Eine neue Muschelgruppe aus dem Kreidebildungon des Karpatenbeekens. Földt, Közl, 1966, 96. köt. p. 105-110. — Ajka és Ürkút környékének alsókréta korú rétegeiből került' elő új kagylócsoporl. Die neue Gruppe von Muscheln wurde in der Unterkreide der Umgebung von Ajka und Ürkút gefunden. - HORVÁTH BELA, lásd 17. szám alatt. 488. HORVÁTH JÁNOS: A Nagy- és Kis-Pénzlik barlang új felmérése. (Neue Aufnahme der Nagy- und Kis-Pénzlik Höhle.) Karszt és Barlang, 1963, 2. félév, p. 71-74. - Az 1962-es bakonyi , expedíció során a fenti barlangot feltérképezik és ; ehhez készült az ismertetés. Während der Bakonyer Expedition von 1962 wurde die obige Höhle kartiert. Daran anschlissend wurde diese- Beschreibung angefertigt. • ; 489. HORVÁTH JÁNOS : A szentgáii barlang felniérése. (Die Aufnahme der Szenlgáier Höhle.) Karszt és Barlang. 1965, p. 67—70. — A barlang leírása alaprajzzal és szelvényekkel. Die Beschreibung der Höhle mit Grundriss und Profilen. 490. HORVÁTH JÓZSEF: A dudari Szabadság-aknai szénlelepes rétegsor kőzetfizikai vizsgálata. (Petrophysikalisehe Untersuchungen der Kohlenserie im Szabadság-Schacht von Dudar.) Bány. Kut. Int. Közl, 1956, 1. évf. p. 23-32. 491. HORVÁTH KÁROLY: A haldokló Kisbalalon. (Der sterbende Kisb alalon = Kleinbalatonsee.) Turisták L., 1930, 42. évf. p. 43—47. — A cikk megállapítja, hogy a Kisbalaton szörpünk láttára szűnik meg tó lenni és változik át mocsárrá. Im Aufsatz wird festgestellt, dass der Kleinbalaton gerade vor unseren Augen aufhört • als ein See zu existieren und sich in einen Sumpf umvandelt.
