Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

465. HLASIWETZ, IIETNBICTI: Harz aus der Braunkohle von Ajka in Veszprimer Comitate. (Gyanta a veszprém megyei Ajka barnaszenéből.) Verh. der k k, Geol Reichsanstalt. Wien, 1871, p. 191-192. 466. HOERNES RUDOLF: Adalékok a Bakony felsőtriász megalodontjainak ismeretéhez. Zur Kenntniss der Megalodontes aus der oberen Trias des Bakony. Földt. Közl, 1898, 28. köt. p. 136-150. - A leggyakoribb alak a Megalodus Gümbeli Stopp, de egy új alak részletes leírását is adja: Megalodus Lóczy nova forma, mely az eplényi dolomitból került elő. További lelőhelyek: Zirc, Csesznek, Rátót, Márkó. Am häufigsten kommt Megalodus Gümbeli Stopp vor. doch wird auch die ausführliche Beschreibung einer neuen Form mitgeteilt: Megalodus Lóczyi nova forma, die im Eplényer Dolomit angetroffen worden ist. Weitere Fundorte: Zirc, Csesznek, Rátót, Márkó. 467. HOERNES RUDOLF: Adalékok a bakonyi felsőtriász megalodus fajainak ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntniss der Megalodonten-Aiten der Bakonver Obert ias.) Földt. Közl., 1899, 29. köt. p.323-331, - Két új alak leírása, az egyik a Papodhegyről került elő, ez a Megalodus Böckhi nov. form., a másik a Megalodus Laczkói nov. form., mely a Zirci-medencét északról szegélyező daehsteinmészből származik. Die Beschreibungen von zwei neuen Arten. Die eine wurde am Papodberg gefunden: Megalodus Böckhi nov. form., die andere ist Megalodus Laczkói nov. form., die aus dem Dachsteinkalk stammt, welcher das Zircer Becken von N begrenzt. 468. HOFFER ANDRÁS: Diatrémók és exploziós-tufa tölcsérek a tihanyi félszigeten. (Diathremen und Explosions-tuffriohter auf der Tihanyer Halbinsel.) Földt. Közl, 1943, 73. köt, p. 151-158. 469. HOFFER ANDRÁS: A Tihanyi-félsziget vulkáni képződményei. Die vulkanischen Bildungen der Halbinsel Tihany. Földt. Közl, 1943, 73. köt. p. 375-429. - Működésük foki törése a pontuszi idő legvégére esik, de átnyúlt a középső plioeénba is. Die Hawptpbase der Ausbrüche entspricht dem Ende der pontischen Zeit, aber dauerte immer noch im mittleren Pliozän an. 470. HOFFMANN GÉZA: A bakonyi új szénterületek. (Die neuen Kohlenflöze des Bakony-Gebirges.) Bány. Koh. L., 1923, 66. évf. p. 257—260. — Bakonycsernye, Jásd, Bakonynána, Szápár stb. eocén és oligocén rétegeiben jdíentős széntelepek találhatók. In den eozänen und oligozänen Schichten von Bakonycsernye, Jásd, Bakonynána, Szápár usw. kommen beträchtlich grosse Kohlenflöze vor. 471. II OFM A NN KAROLY: Die Basalt-Gesteine des südlichen Bakony. (A déli Bakony bazalt-kőzetei.) Mitt, aus dem Jb der k. k. Geol Anstalt, Bp, 1879, Bd. 3. p. 1-241. 472. HOFMANN KAROLY: A déli Bakony bazaltjai. (Die Basalte des südlichen Bakony-Cebiiges.) Földt. Közl, 1874, 4. köt. p. 303—312. — A bakonyi bazalt előfordulások úgynevezett homogén vulkánokat képeznek. A vizsgált kőzetpé'dányok Kabhegy, Köröshegy, Tikhegy, Badacsony bazalt-tömegeiből valók. Die Basaltvorkommen des Bakony-Gebirges stellen sog. homogene Vulkane dar. Die untersuchten Handstücke stammen aus den Basallmassen des Kabhegy, Tikbegy, Köröshegy und Badacsony. 473. HOFMANN: KAROLY: A déli Bakony bazaltkőzetei. Die Basaltgesteine des südlichen Bakony. Földt. Int. Evk., 1875/78, 3. köt. 3. fasc. p. 339—530. 474. HOFMANN KAROLY: Jelentés az 1883. év nyarán a Duna jobb partján Ö-Szőny és Piszke között foganatosított földiám részletes felvételekről. Bericht über die auf der rechten Seite der Donau zwischen Ö-Szőny und Piszke im Sommer 1883 ausgeführten geologischen Spezialaufnabmen. Földt Közl, 1884, 14. köt. p. 174-190. - A térületen gyűjtött kövületek közül néhány azonos a Bakony vidékén találtakkal. Pl. : Rh. securiformis Hofm. nov. sp. az eplényi alsóliászban. Aegoceras cfr. Hagenowi Dnk. megegyezik a Tűzköves-hegy aljáról az alsóliász rétegeiből előkerült fajjal, stb. Einige der in diesem Gebiet gesammelten Fossilien sind mit den im Räume des Bakony-Gebirges gefundenen identisch. Z. B. Rh. securiformis Hofm. nov. sp. aus dem unteren Lias von Eplény. Aegoceras cfr. Hagenowi Dnk. stimmt mit der in den unterli assischen Schichten des Tűzköves-Berges angetroffenen Art überein. 475. HOFMANN, KARL: Palagonit in dem basaltischen Tuff des Szigliget Berges und von Leányvár bei Battina im Baranyer Comitat. (Palagonit a bazalttufában a szigligeti begyben és Leányváron Battina mellett Baranva megyében.) Verh. der k. k. Geol. Reichsanstalt,' Wien, 1887, p. 209-211. 476. HO EM A NN KAROLY: A szigligeti bazalt-tufák és a leányvári bazalt-breccia palagonit-tartalmáról. (über den Palagonitgehalt der Basalttuffe von Szigliget und der Basaltbrekzien von Leánvvár.) A Magy. Fohlt. Társ. Munkálatai. 1868, 4. köt. p. 36-40.