Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
440. HANTKEN MIKSA : A délnyugati középmagyarországi hegység területének természeti viszonyai a harmadkoiban. (Die Naturverhältnisse des SÜdwe t-miltelungarländisehen Gebirges im Tertiär.) MTA Ért., 1876, 10. évf. p. 9—11. — A bakonyi földsüllyedésről, a szápári széntelepek keletkezéséről is. Uber die Erdsenkung im Bakony, sowie über die Entstehung der Kohlenflöze von Szápár wird auch berichtet. 441. HANTKEN MIKSA: Geológiai tanulmányok Buda és Tata között. (Geologische Untersuchungen im Zwischenraum von Buda und Tata.) Math, és Term. tud. Közl., 1861, 1. ki'tt. p. 213—278. — B konyi területről is. Auch das Gebiet des Bakony-Gebirges wird besprochen. 442. HANTKEN MIKSA: Geologische Untersuchungen im Bakonyer Wald. (Földtani kutatások a Bakonyerdőben.) Verh. der k. k. Geol, Reichsanstalt. Wien, 1870, p. 58-59. 443. HANTKEN MIKSA: Graf Sz.táray'sches Kohlenwerk zu Várpalota. (Szláray gróf szénbányája Várpalotán.) Ungar'sche Montan-lndustrie-Zeitung. 18S9. Jg 5. p. 58—59. — A várpalotai szénképződmények kora harmadkor, ettől északra egész a Bakony fennsíkjáig triász dolomit lép fel. Das Alter der Kohlenbildungen von Várpalota ist tertiär, nördlich davon treten bis zum Plateau ties Bakom -Gebirges triadisebe Dolomite auf. 444. HANTKEN MIKSA: A hároshegyi ammonit! >k a Bakonyban. (Die Ammoniten des Iláros-Bergos im I lakony-Gebi rge.) Magyarhoni höhlt. Társ. Münk., 1870. 5. köt, p. 201—204, — Két fajt lehet meghatározni: Ammonites s lesiacus Opp. és Ammonites serus-t. Az ammonitok öss/lete arra mutat, hogy a kérdéses rétegek a liászhoz tartoznak. Zwei Arten lassen sich bestimmen: Ammonites silesiacus Opp. und Ammonites serus. Der annnonitenführende Komplex weist darauf bin. dass die fraglichen Schiebten zum Lias gehören. 445. HANTKEN MIKSA: Hébert és MunierChalmas közleményei a magyarországi óharmadkori kéi>ződmén vekről. 'Die Mitteilungen von Hébert und Mimier-Cha'mas über die alttertiären Ablageinngen von Ungarn.) Ert. a Tei m. tud. köréből. 1879. 9. köt, p. 1—32. — Bakonyi vonatkozások is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 446. HANTKEN MIKSA: Jelentés a magyarhoni széntelepek átkutatásának eredményéről. (Bericht über die Ergebnisse der Untersuchungen der ungarischen Braunkohlenlagerstätlen.) Magyarhoni Földt. Társ. Münk.. 1868, 4. köt. p. 41-47. - Adatok a Bakony vidékéről is. Auch über das Gebiet des Bakony-Gebirges. 447. HANTKEN MIKSA: A magyar korona országainak szén telepe és szénbányászata. (Die Kohlenlagerstätten und Kohlenförderung der Länder der ungarischen Krone.) Bp,. 1878, p. 331, 5 térk. — Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 448. HANTKEN MIKSA: A magyarországi mész- és szarukövek górcsövi alkatáról. (Uber die mikroskopische Struktur der ungarischen Kalk- und Hornsteine.) Math. Term. tud. Ert., 1884, 2. köt. p. 373-377. — Bakonybél, Zirc, Bakonycsernye stb. vidékén kréta, jura, triász és harmadkori mészkő rétegekben előforduló 1 tholharuniuinok, foraminifera típusok, radiolariák és spongiatűkről. Uber die Lilhothammen, Forami niferen typen, Rad iola rien und Spongiennadeln, die in den krelazischen, jurassischen und tertiären Kalksteinschichlcn der Umgebung von Bakonybél, Zirc, Bakonycsernye usw. vorkommen. 44». HANTKEN MIKSA: A numrnulitok rétegzeti jelentősége a délnyugati Középmagyarországi Hegység óharmadkori képződményeiben. (Uber die stratigraphisebe Bedeutung der Nummul'len in den altterliä^en Ablagerungen des SW-Mitlelungarländischen Gebirges.) Ert. a Természet, tud. köréből, 1875, 5. köt. p. 1—21. — Iszkaszentgyörgy. Cse-nye, Puszta-lnoia, Dudar, Zirc, Pénzeskút, Bakonybél vidéke. Uber die Umgeh' ng \on Iszka-zentgyörgy, Csernye, I nota, Dudar, Zirc, Pénzeskút, Bakonybél. 450. HANTKEN MIKSA: A numrnulitok rétegzeli jelentősége a délnyugati középmagyarországi hegység óharmadkori képződményeiben. (Die stratigraphischc Bedeutung der Nummuhte in den alttertiären Ablagerungen des S W-Mittelungarländische Gebirges.) Földt. Közl, 1876, 6. kötet, p. 56—57. — Az író szerint a Bakony keleti részében három nummulit-rétegcsoport ismeretes: 1. pontozott, 2. sima, 3. a vonalazott nummulilck felső rétegesoportja. Nach dem Verfasser seien im Ostleil des Bakony-Gebirges drei nummulitenführende Schichtengruppen bekannt: 1. punktierte Nummuliten, 2. glattflächige Nummuliten und 3. gestrichelte Nummuliten (oberste Sohiohtengruppe). 451. HANTKEN MIKSA: Uj adatok a déli Bakony föld- és ősién y tani ismereléhez. Neue Daten zur geologischen und paläontologi.-chen Kenntniss des südlichen Bakony. Fohlt. Int, Evk,, 1875/78, 3. köt. p. 3-32.
