Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

(Schwarzerde mit j.Erubaskalk" bedeckt auf der Tihanyer Halbinsel.) Földr. Ert., 1968, 17. évf. p. 375—377. — A Tihanyi-félszigeten két talajtípus fordul elő: 1. erubáz nyirok, 2. idegen eredetű poranyaggal keveredőit bazalttufa málladékanyag, ez az erubázmészle; edékes csernozjom. Auf der Tihanyer Halbinsel kommen zwei Bodenarten vor: 1. Erubas-Lösslehm, 2. Verwitterungsprodukte von Basalttuffen, mit Staubmaterial fremden Ursprungs vermischt (das ist die mit Erubaskaikhüllo bedeckte Schwarzerde). 401. GOCZAN LÁSZLÓ: A kor szerepe a Marcal-medence talajának kialakulásában, Time factor in soil genesis in the Marcal basin. Földr. En., 1967, 16. évf. p. 187-194. - A bakonyi palakok pleisztocénkori őseinek hordaléképítő tevékenységéről is szól. Auch über die akkumulative Tätigkeit der pleistozänen Vorfahren der Bakonyer Bäche. 402. GOCZAN LASZLO: A Tapolcai-medence kialakulástörténeti problémái. Probleme der Entstehungsgeschichte des Tapolca-Bockens Földr. Ert., I960, 9. évf. p. 1-30. 403. GOCZAN LASZLO: A vízrajz és a talaiképződés közötti összefüggések a Marcalmedencében. Correlations between hydrography and soil formation in the Marcalbasin. Földr. Ert., 1968, 17. évf. p. 211-227. — A cikk foglalkozik a Bakony patakjaival is. Auch die Bäche des Bakony-Gebirges werden besprochen. - GOCZAN FEBENC, lásd 1278. szám alatt, Venkatachala B. S.-nél is. - GOCZAN LASZLO, lásd 861. szám alatt is. 404. GOLÍSZ FERENC: A tapolcai-medence. (Das Tapolcaer Becken.) Termeszei és Társadalom, 1955, 114. évf. p. 326-329. - Tárgyalja a medence geológiai múltját és vulkáni tevékenységét is. Auch die geologische Geschichte und vulkanische Tätigkeit des Beckens werden besprochen. 405. GONDOZÓ GYÖRGY: Az eocén barnakőszénkutatás helyzete és lehetőségei a Vértes-hegység nyugati előterében. Gegenwärtigen Stand und Perspektiven der Erkundungsarbeiten auf Braunkohle im Eozän des Vertes-Gebirges. Földt. Int. Evi Jel., 1966, p. 115-124. - összehasonlításként bakonyi területek is említve vannak. \vrgleichungsweise werden auch Bakonyer Gebiete erwähnt. 406. GONDOZÓ GYÖRGY—SZELES LAJOS: Az Oroszlány—Pusztavám—Móri eocén szénmedence újabb karszthidrogeológiai adatai (Neue Karsthydrogeologische Angaben über das eozäne Kohlenbecken von Oroszlány— Pusztavám—Mór.) Földi. Kut., 1969, 12. évf. p. 17—23. — Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 407. GÖBEL ERVIN: Az északnyugati Bakonyban végzett fúrási kutatások földtani eredményei. Geologische Ergebnisse der im nordwestlichen Bakony-Gebirge durchgeführten Bauxitschürfungen. Földt. Int. Evk., 1957, 46. köt. p. 477—487. — Itt a bauxitkifejlődés a következő rétegtani szintekben várható: középső-kréta — felső triász; felsőkréta — felső triász; alsó-eocén — felső triász; alsó-eocén — középső-kréta határon. Hier ist das Vorkommen von Bauxit an folgenden slratigraphisohen Grenzen zu erwarten: Mitte'kreide — Obertrias; Oberkreide — Obertrias; Untereozän — Obertrias; Untcreozän — Miltclkreide. 408. GÖBEL ERVIN: Fehérvárcsurgó, Iszkaszenlgyörgy és Isztimér környékének földtana. Geologie des environs de Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy et Isztimér. Földt. Int. Evi Jel., 1953, p. 375-383. 400. GÖCSEI IMRE: Adatok a pannonhalmi dombság geomorfológiájához. Beiträge zur Geomorphologie des Hügellandes von Pannonhalma. Földr. Ert., 1963, 12 évf. p. 35 -51. 410. GÖCSEI IMRE: Pannonhalmi-dombság vagy Sokoró? (Das Hügelland von Pannonhalma oder Sokoró?) Földr. Ert., 1957, 6. évf. p. 366—368. — A vidék tárgyalása geológiai szempontból. Besprechung der Geologie des Gebietes. 411. G ORG EN YT G EZ A : Hévíz, Európa legnagyobb melegvizű tava. (Hévíz — der grösste Thermalsee Europas.) Elet és Tud., 1956, 40. sz. p. 1275-1278. - A hévízi tó a „forrástavak'' csoportjába tartozik. A tó földtani rétegződéséről. Der Hévizer See gehört zur Gruppe der sog. „Quellenleiche". Die geologische Gliederung des Sees. 412. GRASSELLY GYULA: On the phosporusbearing mineral of the manganese oxide ore deposits of Eplény and Ürkút. (Az oplénvi és az úrkúti oxidos mangánérc előfordulások foszfortartalmú ásványáról.) Acla Univ. Szeged. Acta Mineralogica-Pelrographiea. 1968. Tom. 18. p. 73—83. — A különböző vizsgálatok és kémiai analízis eredményei. Die Ergebnisse verschiedener Untersuchungen und chemischen Analysen. 413. GRASSELLY GYULA—CSEH NÉMETH JÖZSEF: Data on the geology and mine-