Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

283. ERDÉLYI JÄNOS-KOBLENCZ VERA— NEMESNÉ VARGA SAROLTA: Hydroamesit, ein neues Mineral aus den Hohlräumen des Basaltes von dem Haláp-Berge am Plattenseegebiet. (LIidroamezit, egy új ásvány a balatonkörnyéki Haláphegy bazaltjának üregeiből.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1959, Tom. 6, p. 95-106. - LIidroamezit elemzése, leírása. Analyse und Beschreibung von Hydroamesit. 284. ERDÉLYI JÄNOS-KOBLENCZ VERA— TOLNA Y VERA: Montmorillonit aus den Spalten des Basaltes vom Badacsony-Berg. (Montmorillonit a Badacsony-hegy bazaltjának réseiből.) Ada Univ., Szeged, 1959, Tom. 12, p. 73—84. — Különböző analízises eljárások ismertetése, a vizsgálatok eredménye. Beschreibung von verschiedenen analytischen Verfahren; Ergebnisse der Untersuchungen. 285. ERDÉLYI JÄNOS-NAGYNE MELLES MARGIT- TO ENA Y VERA: Das neue Vorkommen des Hydroamesits und Lizardits in dem Einschluss des Basalles vom HalápBerge am Balatonseegebiet. (A hidroamezit és lizardit új előfordulása a balatonkörnyéki Haláp-hegy bazaltjának zárványában.) Acta Geol. Acad Sc. Hung., 1964, Tom. 8, p. 37-69. 286. ERDÉLYI JÁNOS: A pusztuló balatoni bazaltvidék. (Das in Zerstörung begriffene Balatoner Basaltgebiel.) Term. Tud Közl., 1939, 71. köt. p. 65-67, képek, 287. ERDÉLYI MIHÁLY: A Bakony Eny-i peremén telepített fúrások. (Die am NWRand des Bakony-Gebirges niedergebrachten Bobrungen.) Földt. Int. Evi Jel, 1955/ 56, p. 458—464. — Bakonypölöskei, döbröntei, bomokbödögei fúrások. Bohrungen von Bakonypölöske, Döbrönte und Homokbödöge. 288. ERDÉLYI MIHÁLY: A Balatonnak és környezetének változásai az ember tevékenysége következtében. Veränderungen am Balaton und Umgebung auf Einfluss der «îônsehlichen Tätigkeit. Hidrol. Közl., 1963, 43. évf. p. 219-227. — A Balaton északi partjának változásairól, über die Veränderungen des Nordufers des Balatonsees. 289. ERDÉLYI MIHÁLY: A cserszegtomaji piritkutatás. La recherche de pyrite de Cserszegtomaj. Földt. Int. Evi Jel., 1953, p. 37 —45. 290. ERDÉLYI MIHÁLY: Geological studies in the Halimba basin, (Földtani tanulmányok a halimbai medencében.) Acta Geol., 1965, Tom, 10, p. 339-362. 291. ERDÉLYI MIHÁLY: A herendi barnakőszénterület távlati fúrásai. (Perspektivische Bohrungen des Braunkohlenbeckens von Hei end.) Földt. Int. Evi Jel, 1955-1956, p. 469—470. — A mélyebb fekütagok kutatására telepített fúrás az igen vastag középső miocénben állott meg, így célját nem érte el. Ősmaradvány nem került elő. Die zur Erkundung der tieferen Gbeder des Liegenden niedergebrachte Bohrung blieb in sehr mächtigen mittelmiozänen Ablagerungen stehen, so konnte sie ihr Ziel nicht erreichen. Kein Fossil ist angetroffen worden, 292. ERDÉLYI MIHÄLY: Hévizeink. (Die Thermalwässer von Ungarn.) Földr. Ert., 1966, 15. évf. p. 113—118. — A hévízi melegforrásról. Über die Thermalquelle von Hévíz. - ERHARDT GYÖRGY, lásd 1253. sz. alatt. 293. FALLER JENŐ : Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja. (Die Studienreise des französichen Geologen Beudant im Jahre 1818.) Bány. Koh. L, 1933, 81. köt. p. 398—406, — Ismerteti Beudant dunántúli útját, aki a Bakonyról és a balalonmenti hazaltképződményckről is ír. Die Reise durch Transdanubien von Beudant — der auch über die Basaltvorkommen des Bakony-Gebirges und der Balatongegend schreibt — wird referiert. 294. FALLER JENŐ: A fejérmegyei Csór és Inota községek karsztvízforrásaiiiak hidrológiai ismertetése. (Hydrologische Beschreibung der Karstwasserquellen der Ortschaf Len Csór und Inota im Komitat Veszprém.) Bánij, Koh. L., 1937, 70. évf. p. 223-228. 295. FALLER JENŐ: Hazánk második legrégibb artézi kútjáról. (über den Zweitältesten artesischen Brunnen von Ungarn.) Földt. Ert., 1937, U. F. 2. p. 131-133. - Ugodi és csóri forrásokról. Über die Quellen von Ugod und Csór. 296. FALLER JENŐ: Az Unió Bányászati és Ipari r.t. várpalotai szénbányászatának ismertetése. (Bericht über die Várpalolaer Kohlenförderung der Unió Bányászati és Ipari A.G.) Várpalota, 1931, p. 23. - Megállapítja, hogy a várpalotai barnaszéntelep a középmiocén alsó részébe tartozik. Es wild festgestellt, dass die Braunkohlenlagerstätten von Várpalota zum unteren Teil des Mittelmiozän gehört. 297. FAZEKAS KAROLY: Balatoni hidrológiai kutatásaink legiijabb eredményei és a további teendők. Die bisherigen Ergebnisse der hydrologischen Forschung des Ba-