Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
oberen Kreide. Földt. Közl, 1937, 67. köt. p. 109—131. — A vizsgálni részletes ismertetése. Ausführliche Beschreibung der Untersuchungen. 270. ÉII1K GYULA: A szápári anthraootherium. (Das Anthracotherium von Szápár.) Matt. Közl., 1927, 24. köt. p. 77-81. - EMBER KAROLY, lásd 1253. szám alatt. 271. EMRESZ KÁROLY: A tapolcai-medence. (Das Tapolcaer Becken.) Szeged, 1937, p. 64. — A medence morfológiája, vízrajza, a földkéreg kia'akulása, felépítése. Morphologie, Hydrographie des Beckens, Entstehung und Bau der Erdkruste. 272. EMSZT KÄLMÄN: A Balaton fenékiszapjának és altalajának ehemiai alkata. (Die chemische Zusammensetzung des Bodenschlammes und des Untergrundes des Balatonsees.) Bal. Tud. Tan. Ered.. 1905. 1. köt. 1. r. Geol. és petrográjiai függ. 7. cikk. p. 1—16. 273. EMSZT KÁLMÁN: A kékkúli „Theodora" forrás kémiai elemzésének eredményei. Die Theodoraquelle von Kékkút. Ilidről. Közl, 1924/26, 4/6. köt. p. 11-13. - EMSZT KÁLMÁN, lásd 743. és 744. szám alatt, László Gábornál is. - ENDRÉDl LÁSZLÓ, lásd 586. szám alatt, Kedves Aliklósnál. 274. ENDRÉDY ENDRE— SCHMIDT ELIGIUS ROBERT: Nagyigmánd, Kisbér és Bakonybánk. (Nagyigmánd, Kisbér und Bakonybánk.) Bp, 1938. p. 5—125., térképek, táblák. Magyarázatok Magyarország geológiai és talajismereti térképeihez. — Geológiai, talajtani viszonyok, artézi kutakról is. Geologische und Bodenkundliche Verhältnisse. Auch über artesische Brunnen. 275. ENTZ BELA: A Balaton keletkezése, élete és várható jövője. (Entstehung, Leben und voraussichtliche Zukunft des Balatonsees.) Term. Tud. Közi, 1959, 90. évf. p. 6-9. 276. ENTZ GÉZA. ifj.: A magyar orvosok és természetvizsgálók 36. vándorgyűlésén Veszprémben tartott természettudományi előadások ismertetése. (Bericht über die naturwissenschaftlichen Vorträge an der 36, Wanderversammlung Ungarischer Aerzte und Naturforscher.) Term, Tud. Közl., 1912, 44. köt. p. 792—795. — Ismerteti a kongreszszuson Lóczy Lajos által a Balaton geomorfológiájáról és geológiájáról tartolt előadást is. Auch der am Kongress von Lajos Lóczy über die Geomorphologie und Geologie des Balatonsees gehaltene Vortrag wird mitbesprochen. 277. ERDÉLYI FAZEKAS JÁNOS: A Balaton felvidék geológiai és hegyszerkezeti viszonyai a veszprémi fennsíkon és Vilonya környékén. Die geologischen und tektonischen Verhältnisse des Balatonhochlandes am Veszprémer Plateau und in der Umgebung von Vilonya. Földt. Int. Evk., 1943, 36. köt, p. 1—30. 278. ERDÉLYI FAZEKAS JÁNOS: Hegységszerkezeti megfigyelések a Balaton-felvidéken. (Tektonische Beobachtungen im Balatonhochland.) Földt. Közl, 1940, 70. köt. p. 204—205. — A balaton-felvidéki töréseket áttolódásoknak kell tekinteni. Die balalonboebländer Bruchstörungen seien als Überschiebungen zu betrachten. 279. ERDÉLYI JÁNOS: Balatoni bazalthegyek. (Die Balatoner Basaltberge.) Bp, 1954, p. 46. — A balatonvidéki bazaltok túlnyomó része nátron sorba tartozó kőzet. Ásványos elegyrészei plagioklászok melleit fellépő alkáli földpátok. Néha a zeolilok oly tömegesen lépnek fel, hogy kőzetalkotóként szelepeinek, pl. Tátika. Die balatonhochländer Basalte gehören grös ten teils zu der Nationreihe der Basalte. Neben Plagioklasen sind unter deren mineralogischen Komponenten auch die Alkalifeldspäte vertreten. Manchmal treten die Zeolithe in gesteinbildender Menge auf, z.B.: Tátika. 280. ERDÉLYI JÁNOS: A balatoni bazalthegyek ásványai. (Die Mineralien der Balatoner Basaltberge.) Földt. Ert., 1941, p. 60— 82. — A legnagyobb méretű fejtés Sághegyen, Ilalápon és Badacsony ban folyik. Grössere Steinfördernng erfolgt in den Steinbrüchen des Ság-Berges, am Haláp und am Badacsony. 281. ERDÉLYI JÁNOS— NAG YNË MELLES MARGIT-TOLNA Y VERA: A hidroamezit és lizardit új elfordulása a Haláphegy bazaltjának zárványában. A new occurence of hydroamesite and lizardite from inclusion of the basalt of Ilaláp mount Balaton Highland Hungary. Földt. Int. Evi Jel, 1962, p. 157-172. 282. ERDÉLYI JÄNOS— KOBLENCZ VERA— NEM ESN É VARGA SAROLTA : Tlidroamezit, új ásvány a Haláphegy (Veszprém megye) bazaltjának üregeiből. Hydroamesite ein neues Mineral aus den Hohlräumen des Basaltes von dem Haláp-Berge am Plattcnseegebiet Komitat Veszprém. Földt Int. Evi Jel, 1957-1958, p. 345-356.
