Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

eredete, vegyi elemzése. Der Ursprung und die ehemischen Analysen der Quellen. 190. CSERMÁK LÄSZLÖNE-DUDICH END­RE, ifj: Három bauxilkutató fúrás anyag­vizsgálatának földtani eredményei. Mester­berek 110—17, Iszkaszentgyörgy BP 436, Nyirád ND 1945. Interprétation géologique de l'étude des échantillons de trois son­dages de prospection de bauxite. Földt. Közl, 1968, 98. köt. p. -248-264. - A bá­rom fiirás helyszíni vázlata, kőzettani, ré­tegtani táblázata, komplex anyagvizsgálati szelvénye és fejlődéstörténeti jellemzése. La­geskizze der drei Bohrungen, deren lilholo­gische und slraligraphische Tabellen, die Ergebnisse deren komplexen Substanzprü­fungen und Charakterisierung deren Ent­wicklungsgeschichte. 191. CSILLAG PÁLNÉ: A cserszegtomaji tűz­álló agyagok és festékföld. L'argile rafrac­taire et la terre colonrante de Cserszegto­maj. Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p. 29-36. — A cserszegtomaji tűzállóagyag és festék­föld előfordulás környékét felső-triász, pan­non és pleisztocén képződmények építik fel. Die Umgebung der Lagerstätte von feuer­festen Tonen und Farbeide bei Cserszegto­maj ist von Trias-, Pannon- und Pleislozän­Formationen aufgebaut. 192. CSÓKÁS JÁNOS-MÉHES KÁLMÁN: A bauxit és feldolgozási termékeinek radio­aktivitása. (Die Radioaktivität des Bauxits und dessen Verarbeitungsprodukte.) Bp., 1952, p. 177-179. Klny. Alumínium. 1952. — Ajka környéki timföldekről és az ajkai timföldgyár. über die Tonerdetypen der Umgebung von Ajka und die Tonerdefabrik von Ajka. 193. CZIBÁKY JÓZSEF: A balatonfüredi gvógyvíz. (Das Heilwasscr von Balatonfü­red.) Bp., 1961, p. 247-255. Klny. a Bheu­matológia, Balneológiat, Allergológia. 1961. — A földkéreg mozgásoktól erősen igénybe­vett, törésektől szabdalt középső triászkorú dolomit alaphegység rétegei közül tör elő a szénsav. Die Köhlensäure steigt aus den Sehichton des durch Krustenbewegungen stark gestörten, durch Brüche zerstückelten mitteltriadischen Dolomitgrundgebirges em­por. 194. CZIRÄKY JÓZSEF: Felszíni áramlás­vizsgálatok a hévízi tavon. Surface flow pattern investigations on lake Hévíz. Ilid­ről Közl, 1957, 37. évf. p. 336-343., képek. — Különböző sebességmérési módszerek tár­gyalása. Verschiedene Methoden von Ge­schwindigkeitsmessungen werden besprochen. 195. CZIRÄKY JÓZSEF: A hazai termális vi­zek. Die Thermalwässer Ungarns. Hidrol. Közl, 1950, 40. köt. p. 507-515., térk. ­Adalok Hévíz, Pétfürdő és Sümegről is. Auch mit Angaben über Hévíz, Pétfürdő und Sümeg. 196. CZIRÄKY JÓZSEF: A hévízi tó forrás­kráterének búváros vizsgálata. Untersu­chung des Quellenkralers im Hévizer See durch Taucherarbeit. Hidrol. Közl, 1954, 34. köt. p. 241—250. — A vizsgálatok, me­lyeket a szerző ismertet, alapját képezték azoknak a műszaki munkálatoknak, amelyek a hévízi forrás védelmére és jobb kihaszná­lása érdekében megindultak. Die vom Ver*­fasser beschriebenen Untersuchungen dien­ten als Grundlage für jene technischen Massnahmen, die für den Schutz und die bessere Ausbeutung der Hévizer Quelle in Angriff genommen wurden. 197. CZIRÄKY JÓZSEF: A hévízi tómeder felmérése és változásának vizsgálata. The Hévíz lake, ils survev and changes. Ilidről Közl, 1957. 37. évf. p. 77-85. - A tanul­mány megállapítja, hogy szükséges a tófe­lület növekedésének megakadályozása és a vízsebesség csökkentése. Es wird festgestellt, dass es notwendig ist die Zunahme der See­fläche zu verhindern und die Wasserge­sebwindigkeit zu verringern. 198. CZIRÄKY JÓZSEF: A hévízi tó morfo­lógiai változásai. Die morphologischen Ve­ränderungen des Hévizer Teiches. Bp., 1961, p. 47—51. Klny. a Bheumalológia, Balneo­lógia, Allergológia. — A ló keletkezésével, alakjának és mélységének változásaival fog­lalkozik. Es werden die Entstehung, die Veränderungen der Konfiguralion und Tieie des Teiches besprochen. 199. CZIRÄKY JÓZSEF: Jelentés az Orsz. Balncológiai Kutató Int. Hidrológiai Osztá­lyának 1954. és 1955. években végzett vi­déki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcso­latos vízhozam és hőmérséklet mérései. (Er­giebigkeils- und Temperaturmessungen in Heilquellen und Brunnen. Ergebiiisbericht der Hydrologischen Abteilung der Landes­anstalt für Balneologische Forschungen für die Jahre 1954 und 1955.) Hidrol Közl. 1958, 38. évf. p. 145-156., térképpel - Ba­dacsonyőrs, Balatonfüied, Bodajk, Lovas, Moha, Nemesgulács, stb. fonásairól adat­sor. Angaben über Badacsonyőrs, Balaton­füred, Bodajk, Lovas, Moha, Nemesgulács, usw. 200. CZIRÄKY JÓZSEF: Jelentés az Orsz. Ba^eológ'ai Kutató Int. Hidrogeológ'ai Osz­tályának 1956 és 1957. években végzett vi-

Next

/
Thumbnails
Contents