Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

chemische Untersuchung des Enzens im Kohlengehiete Baiinka II. Földt. Közl., 1967, 97. köt. p. 194-2 ÏO. 177. CSEGEZY GÉZA : A Balatonmellék forrás- és palakvizeinok higiénikus jelentősége. Les sources et les ruisseaux du Balaton au point de vue hvgienique. Ilidről. Közl., .1932, 12. köt. p. 84-97. - Adatok: Pécsely, Burnóti-patak, Vérkút, Kisörsi-forrás, Leseuce, Hidegkúti-patak, stb. Angaben über Pécselv, den Burnóti-Baeli. Vétkét, die Kisörser Que'.le, Lesenoe, die Hidegkúter Quelle, usw. 178. CSEGEZY GÉZA: A Tihanyi-félsziget talaj víz. viszonyai, különös teltinteltel az újabban létesített mélyfúrásra. L'eau souterraine de la presq' ile de Tihany et le sondage actuel. Ilidről. Közl, 1931, 11. köt. p. 49—51. — A 45 m alatti méh sé<rbon nyert jó ivóvízről, über das in einer Tiefe von mehr als 45 m gewonnene gute Trinkwasser. 179. CS Ell NÉMETH JÓZSEF: Meszlorpzsdeiiic margancovüh rad jurszkogo vozras^ta Juz.snoj Bakoni. Gisements du minerai de manganèse du Baconia de Sud. d'âge jurassique. Association Géologiipte Carpato-Balkanique 5-e Congrès 4—19 septembre 1961. Vol. 5. Communication scientifiques 4-e. section: Géologie éconoin'upies. Bucuresti, 1963, p. 165-170. 180. CSEH NÉMETH JÓZSEF: Úrkút és Eplény mangánérc területeinek összehasonlítása. Ein Vergleich der Manganerzlagerstätten von Úrkút und Eplénv Földt. Közl., 1937, 97. köt. p. 29-38. 181. CSEH NÉMETH JÓZSEF: Az úrkúti mangánérctelep kifejlődési típusai. Les faciès du gisement de mineral de manjanese d'Urkut. Földt. Köz'.. 1958, 88. köt. p. 399 —115. — A mangánérces területek három különböző földtani felépítési típusát tárgyalja. Es werden drei verschiedene Typen der geologischen Ausbildung von mangan-erzführenden Gebieten besprochen. 182. CSEH NÉMETH JÓZSEF: Az úrkúti mangán érc terület mai földtani értékelése. (Gegenwärtige geologische Auswertung der Manganerzlagerstätte von Úrkút.) Földt. Kut., 1965, 8. évf. p. 8-22. - A legújabb bányászati és mélyfúrási kutatások adatait tartalmazza. Mit den neuesten Angaben der Schürfungen und Tiefbohrungen auf Manganerze. - CSEH NÉMETH JÓZSEF, lásd 235. szám. alatt is. - CSEH NÉMETIT JÓZSEF, lásd 413. szám alatt, Grasselly Gyulánál is. 183. CSEPREGIIYNÉ MEZNERICS ILONA: A bakonyi álteknős névadója. Jaeckel Ottó. (Otto Jaeckel: der Namengeber der Pseudnleslacea von Bakonv.) Természetűid. Közl, 1964, 8. évf. p. 365-367. 184. CSEPREGIIYNÉ MEZNERICS ILONA: Die Brachiopoden des ungarischen Tertiärs. Magyarországi harmadkori Brachiopodák. Annal. Mus. Hung., 1943, 36. köt. p. 10-60. — Bakonyi eocén: Ajka, Bakonybél. Sümeg, Szentgál, Pénzeskút: miocén: Várpalota. Bakonyer Eozän: Ajka, Bakonybél, Sümeg, Szentgál, Pénzeskút; Miozän: Várpalota. 185. CSEPREGHYNÉ MEZNERICS ILONA: Kagylósférgek, f Aluschelw ünr.er.) Föld . Ért., 1943, p. 45—53. — A földtörténeti középkorban a Bakony vidékén mintegy ötven fajta kagylósféreg található. In der mesozoischen Aera der geologischen Geschichte lebten im Räume des Bakony-Gebirges ca. 50 Arten von Muschelvvürmern. 186. CSEPREGHYNÉ MEZNERICS ILONA: Pectinidés du Néogén de la Hongrie et leur importance stratigraphique. Mémoires de la Société Géologique de France. Paris, 1960, Tom. 39. p. 1—56. — Többek között a Somlóhegyen talált Pecten fótonsis Meznerics 1960, leírása. Unter anderen die Beschreibung der am Somló-Berg gefundenen Art Pecten fó ten si s Meznerics, 1960. 187. CSEPBEGHYNË MEZNERICS TLONA : A szentgáli 8. és 9. sz. fúrás faunája. La faune des forages Nos 8 et 9. de Szenlgál. Földt. Int. Évi Jel, 1948. p. 77-78. A faunára jellemző, hogy alakjai a típusnál kisebbek általános jellege tortonai korú képződményekre utal. Für die Fauna ist es charakteristisch, dass ihre Formen kleiner als der Typus sind. Der allgemeine Charakter der Fauna deutet eine Ablagerung von tortonischem Alter an. 188. CSEPREGHYNÉ MEZNERICS ILONA: Tüskebőrű állatok a tengerfenéken. (EcTitnodeimen am Meei esboden.) Földt. Ért., 1941. U. F. 6. p. 25-32. - A kréta korból Zirc és Bakonvuána környékéről említ példányokat. F.xempla'c kretazischen Alters werden von Zirc und Bakonynána und Umgebung erwähnt. 189. CSEBESNYÉS SÁNDOR: Az ugodi sós, .vasas, gyantáros, ibolyos hideg forrásokról. (Uber die salzhaltigen, eisenhaltigen und harzhaltigen Kaltwasser der Quellen bei Ugod.) Pápa, 1841, p. 14. — A források