Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
Höhlen des Bakony-Gebirges.) Turisták L., 1935, 47. évf. p. 131-134. - Nagy-Pénzesbk, Gombásbarlang, ördögük, stb. geológiai leírása. Geologische Beschreibung der Höhlen Nagy-Pénzeslik, Gombásbarlang, ördöglik usw. 106. BEUDANT, FRANCOIS. SULP! CE: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818, Tom. 1—4. Paris, 1822. — Magyarországnak és így a Bakonynak is földtani leírása, geológiai korok szerinti osztályozása, az itt lelhető ásványok. Geologische Besehreibung von Ungarn einschliesslich des Bakony-Gebirges, Klassifizierung nach geologischem Alter. Angaben der hier vorkommenden mineralischen Rohstoffe. - BEUBLEN. KARL, lásd 788. szám alatt, Loren they Imrénél. 107. BIDLO GABOR: Balatoni aragonit kiválás. (Aragonitausscheidung im Balatonsees.) Földt. Közl, 1960, 90. köt. p. 224-225. — A Balaton vízében (enyésző növények levelein található szürkés bevonat aragonitból áll, kalcit szennyeződéssel Der gräuliche Überzug auf den Blättern der im Balatonwhsser gedeihenden Pflanzen besteht aus Aragonit mit Kalkspatvemnrcinigung. 108. RIDTO GÁBOR: Az uzsaousztai Lázhegy petrokémiai vizsonyai. Petrochemical relations of the Láz Hill basalts Uzsaouszta of the Balaton Lake. Földt. Közl, 1956. 86. köt. p. 475—477. — Az 1953-ban gyűjtött minták vizsgálatáról. Anhand der Untersuchungen sergebnisse der 1953 gesammelten Proben. - BIDLO GABOR, lásd 599. szám alatt is. 109. RTDTO OABOB—TÖBÖK ENDRE: A Marcal hordalékának ásványtani vizsgálata. Mineralogische LTntersuchung der Geschiebe des Marcal-Flusses. Földt. Közl, 1963, 93. köt. p. 244-247. J10. BIHARI DANIEL: Talajfagyjelenség eocén mészköven a Bakonyban, Dudar mellett. Bodenfroslerseheinungen am Eozänkalk bei Dudar im Bakonv-Gehirge Földt. Int. Êvi Jel, 1965/67, p. '229-232. ILL BIHARI DANIEL-KNAUER JÓZSEF: Würm utáni szerkezet alakulás nyomai a Dunántúli Középhegységben. Manifestation de mouvement tectoniques postwärmiens dans le Massif Central de Transdanubie. Földt. Int. Evi Jel, 1966, p. 77-81. - A Bakony északi előtere. Vorland des BakonyGebirges. 112. BIRO BELA: A halimbai és nyirádi bauxit előfordulások fekvője. Le mur karstifié des gisement de Bauxite de Halimba et de Nyirád. Földt. Közl, 1969, 99. köt. p. 98104. — A nyirádi területen a bauxit fekvője dolomit, a halimbai medencében a bauxit fekvője dolomit és dachsteini mészkő. In der Lagerstätte von Nyirád ist das Liegende ides Bauxits durch DolounVc, im Halimba-Becken durch Dolomite und Dachsteinkalke vertreten. 113. BIRO BELA: A halimbai és nyirádi bauxitelőfordulások karsztos fekvője. (Das verkarstete Liegende der Bauxitlagerstätten von Halimba und Nyirád.) Földt. Kut., 1967, 10. évf. 1. sz. p." 11-15. 114. B1TTNER, ALEXANDER: Bakonyi triasz brachinnodak. (IVas-Brach'onoden d^s Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 1. cikk p. 1—58. 5. t. 115. BITTNER, ALEXANDER: A bakonyi triász lamellibranchiaták. (Trias-Lamellibranchiaten des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. /ügg. 2. köt. p. 1-98. 9. t . 116. BITTNER, ALEXANDER: Brachiopoden der Alpinen Trias. (Az alpesi triász brachiopodái.) Abhandlungen der k. k. Geol Beiehsanstalt. Wien, 1890, Bd. 14. p. 1-325. Veszprémből Rhynchonella arpadica Biltncr 1890, Felsőörsről Rhynchonella atlilina Büttner 1890: Nagvvázsonvhól Bhvnchonella deliciosa Bittner 1890, leírása. Beschreibungen von Rhynchonella arpadica Bittner 1890. ans Veszprém, von Rbvnchonella attilina Bittner 1890 ans Felsőörs, von Rhynchonella deliciosa Bittner 1890 aus Nagyvázsony. 117. BITTNER, ALEXANDER: Zur Verbreitung der Brachiopoden aus der Familie der Koninckiniden in der Triasablagerungen Ungarns. (A Koninckida-családbóli Brachiopodák elterjedése a magyarországi triászüledékekben.) Vrh. der k k. Geol. Beiclisanstalt Wien, 1900, p. 183-185. - Veszprém megyei adatok a Koninckinidákról is. Angaben über die Koninckiniden des Komitates Veszprém. 118. BLASOVSZKY MIKLÓS: A Badacsony és a Gidács sziklái újból napirenden. (Die Felsen des Badacsony und des Gulács wieder auf Tagesordnung.) Turisták L., 1939, 51. évf. p. 370—371. — A bányák a geológiai korok tanuhegyeit semmisítik meg. Ezért nincs más orvosság, mint felszámolni a bányákat. Die Steinbrüche vernichten die
