Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

—58. — A szénmodeiice geológiái felépítése a fúrások elemzése. Geologischer Bau des Kohlenbeckens, Analyse der Bohrungen. 1197. TTMKÖ IMRE: Dunántúl keleti részének talajviszonyai. Die Bodenverhältnisse im östlichen Teile Tran--da nubiens. Földt. Int. Evi Jel.. 1912. p. 259-263. - A Bakony kialakulása. Die Entstehung des Bakony-Gebirges. 1198. TOB OB KEY GËZA: A balatoni partrogyások sztatikái és hidrológiai viszonyai, über die statischen und hydrologischen Ursachen der Uferrulscbungen am Balatonsee. Földt. Int. Evi Jel.. 1917-19. p. 162-169. — A balatonkenesei pályabiztosító kirendeltségnél végzett vizsgálatok. Untersuchungen an der Bahnversicherungs-Slelle von Balatonkenese. - TOLNA Y VERA, lásd 175. szám alatt, (isajágby Gábornál. - TOLNA Y VERA, lásd 284. szám alatt, Erdélyi Jánossal is. - TOLNA Y VERA, lásd 712. szám alatt is. 1199. TO MOB THIRRING JÁNOS: A Bakony dudai'-oszlopi „Sűrű" hegycsoportjának földtani és őslénytani viszonyai. (Geologische und paläontologische Verhältnisse der Berggruppe ..Sűrű" von Dudar-Oszlop im Bakonv-Gebirge.) Földt. Szemle Melléklete, 1934, p. 1-47, 2 t., 1 térk., 1200. TOMOR TH

IRRING JÁNOS: A csesznek! vonulat tektonikai viszonyai. Die tektonischen Verhältnisse des Gebirgszuges von Csesznek. Földt. Közl. 1936, 66 köt., p. 198-213. - Az Eszaki-Bakonynak Bakonyszentkirály és Bakonyoszlop közé eső területe. Das Gebiet zwischen Bakonyszentkirály und Bakonyoszlop im nördlichen BakonyGebirge. 1201. TOMOR THIRRING JÁNOS: Az Eszaki-Bakony eocén képződményeinek sztraligráfiája és tektonikája. Stratigraphie und Tektonik des Eozäns im nördlichen BakonvGebirge. Földt. Közl, 1935. 65. köt., p. 215. — A Dudar-oszlopi „Sűrű" hegycsoport vizsgálata. Untersuchung der Berggruppc „Sűrű" von Dudar-Oszlop. 1202. TOMOR THIRRING JÁNOS: Őslénytani újdonságok a Rakony-begységből. Paläontologische Neuigkeiten aus dem BakonvGebirge. Földt. Közl, 1936, 66. köt., p. 51 —68. — Besehreibung von: Megalodus kutassyi n. sp., Megalodus complanatus nov. var. dudarensis, Megalodus complanatus nov. var. infata etc. leírása. 120.1. TÖTH GYULA: A magyarországi ivóvizek chemiai elemzése. Chemische Analyse der Trinkwässer Ungarns. Földt. Int. alkalmi kiadv., 1911, p. 335. — Veszprém megyei adatokkal. Mit Angaben über Komitat Veszprém. 1204. TÖTH LAJOS- Óriási dolomitbarllang a Keszthelyi-hegységben. (Riesengrosse Dolomit höhle, im Keszthelv-Gebirge.) Term, tud. Közl, 1966, 10. évf.", p. 237, térkép. A Dornyay-barlangról, Csersziegtomajon. Die Höhle von Dornyay in Cserszegtomaj. 1205. TÖTH MIKE: Magyarország ásványai. Különös tekintettel termelőhelyeik megállapítására. (Die Mineralien von Ungarn mit besonderer Berücksichtigung der Feststellung deren Eörderungsstätten.) Bp., 1882, p. 565. — Bőséges adatsorral a Bakonyból, Mit einer reichlichen Serie von Angaben über das Bakony-Gebirge. 1206. TÖTH ZS. JÖZSEF: A

z öcsi 2. sz. vízkutató fúrás. (Die Wassererkundungsbohrung Nr. 2. von öcs.) Hidrol. Tájékoztató, 1003. Junius, p. 33—34. — A kutatófúrás adatai és eredménye. Angaben und Ergebnisse der Erkundungsbohrung. 1207. TÖRÖK ENDRE: Periglaciális talaj fagyjelenségek a Marcal-völgyében. (Periglazialc Bodenfroslerscheinungen im Marcal-Tal.) Földr. Ert., 1962, 11. évf., p. 406-409. Egyházaskesző—'Magyargencs környéki bazalttufákról, über die Basaltluffc der Umgebung von Egyházaskesző—

Magyargencs. E208. TB EITZ PÉTER: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. (Die physikalischen Beschaffenheiten und mineralogische Zusammensetzung des Schlammes des Balatonsees und dessen Bodens.) Bal, Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt.. 1. r. Geol. függ., 6. cikk, P. 1-18. 1209. TRÜNKO LÁSZLÓ: Geologie von Ungarn. (Magyarország földtana.) Beiträge zur regiona'en Geologie der Erde, Bd. 8., p. 257. Berlin—Stuttgart, 1960. — Tárgyalja többek között a Bakony mesozoikumát és harmadkorát. A Balaton paleozoikus struktúrájáról és magmatizmusáról is szó esik. I nier anderen werden das Mesozoikum und Paläozoikum des Bakony-Gebirges besprochen. Es handelt sich auch die paläozoische Struktur und den Magmatismus des Balatonsees, 1210. TUSNÄDY FERENC: Az északi Bakony eddig ismeretlen szénlelepei. Bisher unbekannte Kohlenflöze im Norden von Bakony. Bány. L., 1957, 90. évf., p. 11-15. - Bo-