Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

fores planctnniques el la position stratigrapbiques de la marne argileuse du mont „Antal-hegy" a Mór. /'Vi/r//. Közi., 1969, 99. köt., p. 264—266. — Az antal-hegyi plankton Foraininifeia-fauna a luléeiai emeletből való, a bakonyi Balinkai medencében lévők is ugyanilyen korúak. Die planklonischo Toraininiferenfauna des Antal-Berges stammt aus dem Lutetien, die im Bulinka-Bocken des Bakony-Gebirges gefundenen Vertreter sind gleichall. 1160. SZÖTS ENDRE: Paläontologisohe Angaben zur Kenntnis der „Cerithium Bakonyicum-Schichten" und des Urkúter Mergels. (Őslénytani adatok a „Cerithium Bakonyicum-rétegek" és az úrkúti márga ismeretéhez.) Annal. Mus. Hung. 1943, 36. év/., p. 61—68. — Campanile úrkútensis, Tympanotonus bakonyicus, Tympanotonus ajkaensis n. sp. stb. — usw. 1161. SZTRÔKAY KALMÄN: Szulfidos érczárvány a gidácsi bazaltban. Uber sulfidischen Einschluss in Basall. des Guláes-Berges im Balaton-Gebiet. Math, es Terin. tud. Ert., 1941. 69. luit., p. 479-437. - A vizsgálatok szerint az érc főanyaga tömött pirrholin. Nach den Untersuchungen ist Pyrrhotin die Eiauplkomponento des Erzes. 1162. SZTRÖKAY KALMÄN: Zalavölgyi pontusi homok szedimentpetrográfiai vizsgálata. Sedimentpetrographisehen Studien am pontischen Sand des Zala-Tales. Fühlt Közl.. 1935, 65. köt., p. 281-291. - Az'üledéksorozat deltaképződmény és anyaga legnagyobb része az, Alpok metamorf kőzeteinek területéről származik. A homok jellegzetes elegyrésze a sztaurolit és disztén. A Balaton körüli kőzettani vizsgálatokról is szól. Die Sedimentfolge ist eine Deltaformation und ihr Material stammt grösstenteils aus den Metamorphiten der Alpen. Charakteristische Komponenten des Sandes sind Staurolit und Dislhen. Ks handelt sich auch um petrographisohe Enter suchungon rings um den Balatonsee. 116.'}. SZUMRÄK PAK: Jegyzetek a Magyarhonban élőforduló trass cementekről. (Notizen über die ungarländiscben Trass-Zemente.) Magyar Mérnök Egyesület Kör./., 1867. 1. köt.', p. 228-233. - Nagyvázsony és Úrkút vidéke. Eingebung von Nagyvázsony und Úrkút. 1164. TA EG ER HENRIK: Adatok a Bakony fölépítéséhez és földtörténeti képéhez. Daten zum Bau und erdgesehichtlichen Bild des eigentlichen Bakony. Földt. Int. Evi Jel., 1910. p. 61—68. — Csesznek, Zirc, Bakonyszentkirály, Borzavár, Bakonybél, Ugod községekre vonatkozó felvételek. Aufnahmen bezüglich der Ortschaften Csesznek, Zirc Bakonyszentkirály, Borzaván, Bakonybél und Ugod. - TÖRÖK ENDRE, lásd 509. szám alatt. - TÖRÖK ENDRE, lásd 109. szám alatt, Bidló (láborral. - TOI,OK EXDBE, lásd 611. szám alatt, Kleb Bélával. 1165. TA EGER HENRIK: Adatok az északi Bakony geológiájához. Beiträge zur Geologie des nördlichen Bakony. Fühlt. Int. Evi Jel,, 1900, p. 55—62. — Umgebung von: Mór, Bodajk, Balinka, Csernye. Sur, Tés, Csclény, Dudar stb. — usw. környéke. 1166. TA EG EB HENRIK: A Bakony regionális geológiája. 1. Regionale Geologic des Bakonv-Gebirges. I. Geol. Hung. 8er. Geol,, 1036, Tom. 6.. p, 1-33, mell. - Az EszakiBakony rétegsorának részletes áttekintése. A Bakony morfológiai kifejlődése Hajijainkig. Ausführliche Übersicht der Schichtenfolge des nördlichen Bakony-Gebirges. Morphologische Ausbildung des Bakony-Gebirges. 1167. TAEGER HENRIK: Összehasonlító megfigyelések a déli Bakony eocén rétegeiről. (Vergleichsbeobachtungen an den Eozän schichten des südlichen Bakony-Gebirges.) Bal. Tud Tan Ered., 1. küt., 1. r., 1. szakasz, p. 225-229. 1168. TAEGER HENRIK: További adatok a Bakony földtani viszonyaihoz. Weitere Daten zur Geologie des eigentlichen Bakonv. Fühlt. Int. Evi Jel., 1911. p. 61-66. 1169. TA EG Eli HENRIK: A tulajdonképpeni Bakony délkeleti részének szerkezeti alapvonásai. Grund;iss zum I an 'schaftsbau im Südosten des eigentlichen Bakonv. Fühlt. Int. Evi Jel„ 1912. p. 156-170. - A Bakonv délkeleti része a következő elemekre tagolható: a osór-esurgói triász, rögre, a tési nagy platóra, a Sárrét és Kékerü tó mélyedésére, a péti hog\ vidékre és a Sárrét medencéjének túlsó, oldalán fekvő fiatal haloinvidékére. Der Südostteil des Bakonv-Gebirges lässt sich in folgende Elemente gliedern: die Trias-sehollen von Csór—Csurgó, das Grossplateau von Tés, das Sárrét-Beeken, che Depression des KékerüTeiches, die Berglandschaft von Pét und die junge llügellandschaft jenseits des Sárrét-Reckens. 1170. TAEGER HENRIK: A tulajdonképpeni Bakony középső részére vonatkozó földtani jegyzetek. Notizen aus dem Zentralteil des