Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

1121. SZALAY SÁNDOR: Hazai kőszenek radiológiai vizsgálata. (Badiologische Unleisuchung der ungarischen Kohlen.) MTA Műsz. 0. Köz!., 1952, 5. köt., p. 167-185. — Bakonyi szenek vizsgálata is. Auch die Untersuchungen der Bakonyer Kohlen. 1122. SZANTNER FERENC—

SZABÖ ELEMËR: Üj tektonikai megfigyelések az utóbbi évek bauxit kutatásai alapján. New tecto7iic observations on the basis of the recent years prospecting for bauxite. Földt. Közl., 1962, 92. köt., p. 416-451. - Halimba, Szentgál, Alsópere, Zirc, Bakonybél környékén végzett megfigyelések eredménye. Ergebnisse der in der Eingebung von Malimba, Szentgál, Alsópere, Zirc und Bakonybél durchgeführten Beobachtungen. 1123. SZÉCSI JENŐ: Ürkúti mangánkincs. (Die Manganvorräte von Ürkút.) Elei és Tud., 1965, 20. évf., 23. sz., p. 1084-1088., képek. — Oxidos érc bányászata és hidrometallurgiai eljárás leírása. Die Gewinnung des oxydischen Manganerzes und dessen hydrometallurgische Beschreibung. 1124. SZECSÖDY GY. JÖZSEF: A bakonyi Bcnárd-barlang. (Die Benard-Höhle im Bakony.) Barlangvilág, 1957, 7. köt., p. 21—22. — A barlang víznyelő típusú, melynek erózió bázisa valószínűleg a tapolcai barlang tava. Die Höhle ist von Wasserschlucht-Typ, ihre Erosionsbasis ist wahrscheinlich der Teich der Tapolcaer Höhle. 1125. SZÉKELY PÁL: A Keszthely-környéki kén vagy vaskovánd előfordulás bányászati jelentősége. (Die Bedeutung für den Bergbau des Schwefel- oder Eisenkieses der Umgebung von Keszthely.) Jelen.és a Jövedéki-Mélykutaiás 1047/48. évi munkálatairól, p. 106—110. — A megállapítás szerint Keszthely környékén művelésre érdemes pirillelep van. Wie festgestellt, gibt es in der Umgebung von Keszthely eine bauwürdige Pyritlagerstätte. 1126. SZEKYNE FUX VILMA: Adatok a dunántúli medence harmadkorú vulkánosságához. Daten zum Vulkanismus des transdanubischen Beckens. Földi. Közl., 1057. 87. köt,, p. 63—67. — Padrag

—Halimba vidéke. Die Umgebung von Halimba und Padrag. 1127. SZEKYNE FUX VI LMA—BABAB.VS ANDOR: A dunántúli felsőeocén vulkánosság. Les phénomènes volcaniques a l'eocéne supérieur en Transdanubie". Földt Közl,, 1953, 83. köt., p. 217-229. - A* munka célja a felső eocén szétszórt adatainak öszszesítése, a még nem közöli anyag feldolgozása. Szó van a Bakony területéről is. Die Arbeit bezweckt die zerstreuten Angaben über das obere Eozän zusammenzufassen und das noch nicht publizierte Material zu bearbeiten. Iis handelt sich auch um das Gebiet des Bakonv-Gebirges. - SZELES LAJOS, lásd 406. szám alatt, Gondozó Györggyel. 1128. SZELES MARGIT: Ostracodák a bakonyi Nosztori-völgy felsőkarni rétegeiből. Ostraroden aus oberkarnisohen Schichten im Nosztori-Tal. Földt. Közl.. 1005. 05. köt., p. 412—117. — A Rai diák különböző fajtájának leírása és a Hungerella problematicától való eltérése. Bescbrc bung der verschiedenen Vertreter von Bairdia und deren Abweichung von Hungerella problematica. 1129. SZÉNÁS GYÖRGY: A geofizikai térképezés földtani alapjai Magyarországon. The geological establisment of the geophysical maoing of Hungary. Geofizikai Int. Evk., 1956, 2. köt., p. 167. — Geofizikai szempontból a Bakony-hegység belső medencéi nem kedvezőek. Vom geophysikalischen ( iesielitpunkt sind die inneren Becken des Bakony ungünstig. 1130. Szénbányászatunk karsztvízveszélyének leküzdéséről. (Uber die Bekämpfung der Karstwassergefahr im ungarischen Bergbau.) Bány. Koh. L., 1947, 2. évf., p. 225-227. — Utalás a Bakony vidékére is. Hinweise auch auf das Territorium des Bakony-Gebirges. 1131. SZENTES FERENC: Adatok Balatonfüred környékének hegyszerkezetéhez. Daten zur Tektonik von Balatonfüred Földi. Közl.. 1949, 79. köt., p. 253-256. - Balatonfüred környékén az alsó-seisi homokos dolomitok gyakran tektonikáikig kimaradnak és a felső-seisi márgák a perm-homokkövekre torlódnak. In der Umgebung von Balatonfüred hieben die Unterseiser sandigen Dolomite oft tektoniseh aus. und die Oberseiser Mergel sind auf die Permsandsleine geschoben. 1132. SZENTES FERENC: Bauxitkutatás Ajka—Városlőd—öcs közötti területen. Bauxitschürfung im Gebiete zwischen Ajka. VároslJd und Öcs. Földt. Int. Evk,, 1057. 46. köt., p. 513—551., mellékletek. — Az alsó krétától kezdve minden jelentősebb hegységképződési folyamatot bauxitképződés, illetve áthalmozódás követ. Von dem Anfang der Kreide an folgt Bauxit-Bildung bzw. — Umbäufung fast jedem gebirgsbildendcn (orogenetischen) Prozess. 1133. SZENTES FERENC: Bauxitkutatás a Keszthelyi- hegységben. Bauxitschürfungen im Keszthelyer Gebirge. Földt. Int. Evk.,