Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)

A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével

1667. STEINMANN HENRIK: Neuropteroidea. Recésszárnyú alkatúak. Fauna Hung. 13, 1967, p. 53—204, képekkel. — Myrmeleon formicarius ssp. formicarius L., Csopak. — Chrysopa carnea var. quadrimaculata Steinm., Bakony. — Hemerobius fenestratus Tjed., Zirc. — H. lutescens Steph., Csopak. — H. limbatellus Zett., Keszthely. 1668. STENKA LAJOS: Bakonyi szarvascserkészetek. Pirschgänge auf Hirsche im Bakony-Gebirge.) VadászLap 18, 1897, p. 357—359 + 370—372. — A bakonyi szarvasok életéről, szokásaikról. 1669. STERBETZ ISTVÁN: A magyar túzok (Otis t. tarda L.) természetvédelmi problémái. The problems concerning the conservation of the Hungarian Bustard (Otis t. tarda L.). Állatt. Közlem. 51, 1964, p. 135—140, képekkel. — Adata Keszthely : Fenékpusztáról is. 1670. STERBETZ ISTVÁN: A nyári lúd (Anser a. rubrirostris Swinh.) természetvédelmi problémái Magyarországon. The nature conservation problems of the greylag goose (Anser a. rubrirostris Swinh.) in Hungary. Állatt. Közlem. 53, 1966, p. 131—133. — Tihany: Belső-tó fészkelőhelyéről is. 1671. STOFLITZ FERENC: Néhány szó az uhuról. (Einige Worte über den Bubo bubo L.) Nimród Vad. újs. 15, 1927, p. 206—207. — Bakonyi előfordulásáról is. 1672. STILLER JOLÁN: TIHANY ÉS KÖRNYÉKÉNEK PERITRICHUS INFUSORIUMAI. DIE PERITRICHEN INFUSORIEN VON TIHANY UND UMGEBUNG M. Biol Kut. Int. Münk. 4, 1931, p. 171—205. — Adatok a tihanyi Belső-tó, az Örvényes-patak, a Vékény-patak, s Kővágóőrs: Mosóforrás-ból. 1673. STILLER JOLÁN: A TIHANYKÖRNYÉKI PERITRICHÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÖKOLÓGIAI VISZONYOKRA. DIE PERITRICHEN VON TIHANY UND UMGEBUNG MIT BESONDERER BERÜCKSICHTIGUNG DER ÖKOLOGISCHEN VERHÄLTNISSE. Állatt. Közlem. 29, 1932, p. 33—42. — Adatok a tihanyi Belső-tó, a Kővágóőrs melletti Mosóforrás, az aszófői Vékény-patak, az Örvényesi-patak stb. élővilágának ismeretéhez. 1674. STILLER JOLÁN: PERITRICHEN DER GEWÄSSER DES BERGES LÁZHEGY IN UNGARN. A MAGYARORSZÁGI LÁZHEGY VIZEINEK PERITRICHÁI. Acta Biol. (Szeged) 3, 1935, p. 145—148. — Adatok Lesenceistvánd környékéről. 1675. STILLER JOLÁN: NEUERE BEITRÄGE ZUR KENTNISS DER PERITRICHEN-FAUNA DES TEICHES BELSŐ-TŐ BEI TIHANY. ÚJABB ADATOK A TIHANYI BELSŐ-TÓ PERITRICHUS-FAUNÁJÁHOZ. M. Biol. Kut. Int. Münk. 10, 1938, p. 247—253, képekkel. 1676. STILLER JOLÁN: DIE PROTOZOEN DES PÊCSELY-BACHES IN UNGARN. A PÊCSELY-PATAK PROTOZONJAI. Ann. Hist. Nat. Hung. 4, 1953, p. 47—56 -f 137—145. — Aszófő patakjainak mikrofaunájáról. 1677. STILLER JOLÁN: Környezeti hatások által kiváltott módosulatok epizoikus Peritrichákon. Durch Umweltseinflüsse entstandene Modifikationen epizoischer Peritrichen. Állatt. Közlem. 44, 1954, p. 201—211. — Intranstylum reophilum, Aszófő: Pécselypatak. STILLER JOLÁN, lásd 426. sz. alatt, Entz Bélánál is. 1678. STOHL GÁBOR: A háziállatok eredetének néhány vitás kérdése.