Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)
Bevezetés
Bevezetés Miként az 1965-ben megjelent „A Bakony növénytani bibliografájá"-ban ezt már leszögeztük: egy-egy táj természettudományos vizsgálatának elsőrendű követelménye, hogy ismerjük a réla már eddig megjelent irodalmat — ugyanez áll az álattani kutatásokra is. A zoológia az élővilág sokkal nagyobb részét öleli fel mint a botanika, így a rávonatkozó írásos feljegyzések száma is többszöröse amannak. Míg a botanikusok Bakonnyal foglalkozó írásai között több. egy-egy tájegységet feldolgozó, nagyobb méretű szakdolgozatot, sőt — teljességre törekvő — összefoglaló műveket is találhatunk, ilyet a zoológia terén még gyéren se lelhetünk. Ezzel szemben aránytalanul sok az egészen kis körben mozgó, részletkérdéssel foglalkozó cikk. A tudományos érték ezektől a kis ,,adatocskák"-tól sem vitatható el, de sajnos hiányolnunk kell az ezeket összefogó, feldolgozó, nagyobblélegzetű munkákat. (A rövid közleményekben is fellelhető értékekre például szolgál a Rigában gyűrűzött és Sümegen kézrekerült erdei szalonka esete, melynek adatai egy ilyen ..apró hír" alapján kerültek felszínre.) Remélhetőleg ösztönzően hat majd kutatóinkra, ha most e munkában csokorbagyűjtve megtalálja ki-ki a szakcsoportjához tartozó — nagy széjjelszórtsága miatt eddig talán nem teljesen ismert — adathalmazt, s legalább valamelyik bakonyi tájegység összefoglaló munkájának elvégzését tűzi célul maga elé. Segítséget nyújt a témakeresők számára is. mert reávilágít a hiányosságokra és az elhanyagolt területek munkalehetőségeire. A bibliográfia használhatóságának fokozása céljából a címadatokon kívül a cikk legfontosabb adatait is meglelhetjük az egyes fejezetek végén. Sajnos ily módon csak a rövidebb adatsorokkal járhattunk el (helyhiány miatt), az értékesebb dolgozatoknál csupán a ,.gazdag adatsor"-ra való utalás hívja fel a figyelmet az egyenkénti felkeresésük szükségességére. Az adatgyűjtéshez a legfőbb támaszpontot az Országos Széchenyi Könyvtár nyújtotta. A Természettudományi Múzeum Állattárának könyvtára, a Mezőgazdasági Könyvtár, a Madártani Intézet könyvtára, az Erdészettudományi Intézet könyvtára, a Kertészeti Kutató Intézet könyvtára, a veszprémi Bakonyi Múzeum könyvtára, a Fővárosi Állat- és Növénykert könyvtára, a Szabó Ervin Könyvtár, s neves szakembereink magán könyvgyűjteményei segítették a kétezernél több címadat összegyűjtését. Azon célból, hogy ne csak a hazai hanem a külföldi kutatók számára is hozzáférhető legyen a munka, a magyar cím után annak idegervnyelvű címét is közöljük, illetve, ha ilyen nem volt. lefordítottuk németre. (A lefordított címek zárójelben vannak, hogy meg lehessen különböztetni az eredetileg is idegen nyelven közöltektől). Az idegennyelvű írások címét viszont magyarra fordítottuk és .zárójelben közöltük. Munkánkban a tágabb értelemben vett Bakonyból találunk adatokat, amely