Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)
A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével
mászóiról, mediterrán reliktum fajairól stb. 432. ENTZ GÉZA: A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkálatairól. Referat über die Arbeiten des Biologisches Forschungsinstitutes im Tihany. Math, és Term. tud. Ért., 51, 1934, p. 582— 599. — Összefoglalás a Tihanyra vonatkozó eddigi összes zoológiai munkáról. 433. ENTZ GÉZA: A Tihanyi Biológiai Kutató Intézet működése. (Arbeit des Biologischen Forschungsinstitutes in Tihany.) Tervi. tud. Közl., 70, 1938, p. 433—436. — Zoológiával kapcsolatos munkásságuk ismertetésével. 434. ENTZ GÉZA: Néhány adat a tarka géb (Gobius marmoratus Pali.) biológiájának ismeretéhez. Ein kleiner Beitrag zur Kenntnis von Gobius marmoratus. M. Biol. Kut. Int. Münk. 11, 1939, p. 38—49. — Hévízi-tó, Hévízpatak. Tapolca-patak, Lesence-patak, Keszthely, Tihany. 435. ENTZ GÉZA: TIHANY ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM. (TIHANY UND DER NATURSCHUTZ.) Magyar Szemle, 1940. p. 281—285. — A Pomatias elegáns tihanyi előfordulásáról stb. adatokkal. 436. ENTZ GÉZA: A Balatonnak és vízkörnyékének puhatestű faunájáról. Die Molluskenfauna des Balaton-Sees und seiner Umgebung. M. Biol. Kut. Int. Münk., 13, 1941, p. 35—57. — Adatok: Badacsony, Csabrendek. B.Ederics, Keszthely, Kővágóőrs, Lázhegy, Lesenceistvánd, Sarvaly, Sümeg, Szigliget. Tátika, Tihanyi-félsziget-ről. 437. ENTZ GÉZA—SEBESTYÉN OLGA: Über ein Gymnodinium mit ..drei" Geissein. Egy .,három" ostoros Gymnodium-ról. M. Biol. Kut. Int. Münk., 7, 1934, p. 18—56. — Adat a tihanyi Belső-tó-ból. 438. ENTZ GÉZ A—SEBESTYÉN OLGA: Morphológiai, biológiai és physico-kémiai tanulmányok a Peridinium aciculiferum Lemmermann-on, különös tekintettel a gymnodinium formára. Morphologische, biologische und physico-chemische Untersuchungen an Peridium aciculiferum Lemmermann, mit besonderer Berücksichtigung der Gymnodinium-Form. M. Biol. Kut. Int. Münk., 8, 1935—36, p. 15—73. — Adatok a tihanyi Belső-tóból is. 439. ENTZ GÉZA—SEBESTYÉN OLGA: A Balaton élete. Das Leben des Balaton-Sees. M. Biol. Kut. Int. Münk., 12, p. 1—269, 62 képtáblával. — VI. fejezete = A Balaton környéke : A Hévízitó, a tihanyi Belső-tó, a Kornyi-tó, a Kővágóőrsi vizek, a Kádártai források, a Lesenceistvándi-láp stb. életéről is. 440. ENTZ GÉZA—SEBESTYÉN OLGA: A Balaton élete. (Das Leben des Balaton-Sees.) Budapest, 1942, p. 1—366, képekkel. — A Balatonfelvidék, s a Keszthelyi-hegység hüllő-, madár- és emlős-világáról is. 441. EŐRY FARKAS KÁLMÁN: Magyarország vadállománya 1880-ban. (Wildbestand von Ungarn im Jahre 1880.) Nimród Vad. újs., 24, 1936, p. 460—461. — Dörgicse akkori fogoly— fürj állományáról is. 442. ERARD, CHRISTIAN: A Rajna és a Duna mint a kis sirály szárazföldi vonulási útvonala. Rhine— Danube as transcontinental migration routes for the Little Gull. Aquila, 67—68, 19601 61, p. 79—89. — Larus minutus Keszthely, Tihany környékéről is. 443. ERDÖDY RUDOLF: Az 1890. évi agancs-kiállításon helyezett 10 legjobb szarvasagancs méretei. (Abmessung der zehn besten, auf der Geweihausstellung 1890 ausgestellten Hirschgeweihe.) Vadász-Lap, 11, 1890, p. 400.
