Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)

A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével

Donau. Aquila 34—35, 1927/1927, p. 387. — Adata Tapolcáról is. 1985. VASVÁRI MIKLÓS: Tanulmá­nyok a vörösgém (Ardea purpurea L.) táplálkozásáról. Studien über die Er­nährung des Purpurreihers (Ardea purpurea L.) Aquila 36—37, 1929/1930, p. 231—293. Adat Keszthelyről is. 1986. VASVÁRI MIKLÓS: A halászsas­ról. (Pandion haliaetus L.) Halászat 31, 1930, p. 85—88, képekkel. — Fész­kelést bizonyító fiatal példánya van Bakonyszombathelyről. 1987. VASVÁRI MIKLÓS: Fészkelő ra­gadozómadaraink (Unsere nistenden Raubvögel.) Az Erdő 6, 1932, p. 112— 123, képekkel. — Kerecsenysólyom = Falco cherrug Gray., előfordul „Veszprém-Zalá"-ban. — Parlagi sas = Aquila heliaca Sav, költ a Ba­dacsonyon. — Törpe sas = Hieraaëtus pennatus Gm. él „Veszprém megyé"­ben. 1988. VASVÁRI MIKLÓS: A szajkók táplálkozása és vándorlása. (Er­nährung und Wanderung der Eichel­häher.) Az Erdő 7, 1933, p. 15—18, képpel. Havasi szajkó = Nucifraga caryocatactes L. is Zircen. 1989. VASVÁRI MIKLÓS: A bakcsó és az üstökösgém táplálkozási ökológiá­ja. Die Ernährungsoekologie des Nachtreihers und Fallenreihers. Aqui­la 42—45, 1935/1938, p. 556—613. — Üstökösgém = Ardeola ralloides Scop. adata Balatonfüredről is. 1990. VASVARI MIKLÓS: A kőszáli sas fészkelése a Vértesben. (Das Nisten der Aquila chrysaetos L. im. Vértes­Gebirge.) Természet 34, 1938, p. 264. — Chernél adata szerint fészkel a Ba­dacsonyon is. 1991. VASVÁRI MIKLÓS: Die Verbrei­tung und Oekologie der Kaiseradlers, Aquila heliaca Sav. (A parlagi sas el­terjedése és ökológiája.) Festschr. Embrik Strand (Riga) 5, 1939, p. 290— 317, képekkel. — Adata Tés-ről, s többször említve a „Bakony"-ból is. 1992. VASVÁRI MIKLÓS: Az 1939—40­es tél és a madárvilág. Der Winter 1939—40 und die Vogelwelt. Aquila 46—49, 1939/1942, p. 340—365. — Nagymérvű pusztulásukról : cinkék Badacsonytomajon, — fülesbagoly, macskabagoly = Asio ctus L. és Strix aluco L. Balatonfűzfőn, — vörös vér­cse = Falco tinnunculus L. Iharkúton, — szürkegém = Ardea cinerea L. Marcaltőn, — vetési lúd = Anser fa­balis Lath. Balatonfüreden, •— bibic = Vanellus vanellus L. = Iharkúton, — túzok — Otis tarda Bakonybélen, Keszthelyen, stb. 1993. VASVARI MIKLÓS: Egyidejű ma­dármegfigyelések különböző helye­ken. (Gleichzeitige Vogelbeobachtun­gen an verschiedenen Orten.) Vadá­szati Űtmutató 15, 1941—42, p. 769— 771. — Balatonfelvidéki adatokkal is. 1994. VASVARI MIKLÓS: A szinkrón madármegfigyelések jelentősége. (Be­deutung der synchron Vogelbeobach­tungen.) Nimród Vad. Lap 30, 1942, p. 120—122. — Balatonfel vidéki adatok­kal is. 1995. VASVÁRI MIKLÓS: A patkány­fejű-pocok mint madártáplálék. Mic­rotus ratticeps as food of birds. Aquila 51—54, 1944/1947, p. 87—88. — Hévíz­környéki előfordulásáról is. 1996. VASVÁRI MIKLÓS: A szürke­gém, a nagy- és kiskócsag táplálkozási ökológiája. Food-ecoolgy of the com­mon heron, the great white egret and the little-egret. Aquila 55—58, 1948/ 1951, p. 23—38. — A tihanyi szürke­gém-telepről is. 1997. VASVÁRI MIKLÓS: Magyaror­szági madarak méretei. Measuraments of Hungarian Birds. Aquila 59—62, 1952/1955, p. 167—184. — Adatok: Aj-

Next

/
Thumbnails
Contents